Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hűséget azok iránt, akik szeretnek, és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk, és bűnbe estünk. Megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk. Eltértünk parancsolataidtól és igédtől. Nem hallgattunk szolgáidra, igéd hirdetőire, akik a te nevedben szóltak vezetőinkhez, elődeinkhez és az ország egész népéhez.
Neked, Uram, igazad van, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is, mert hűtlenek lettünk hozzád. Szégyenkeznünk kell, Uram, nekünk, vezetőinknek és elődeinknek, mert vétkeztünk ellened. S mégis, te megváltó Urunkat a Golgotára engedted, csak hogy bocsánatra leljünk. De mi még ezek után sem hallgattunk szavadra. Néped megszegte régi és új szövetségedet is, eltért tőle, nem hallgatott szavadra. Kezed ránk nehezedett, mégsem esedeztünk hozzád. Nem tértünk meg bűneinkből, és nem törődtünk igazságoddal. Ezért, Urunk, igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Most azért, Urunk, Istenünk, megvalljuk előtted: vétkeztünk, bűnbe estünk!
Urunk, bár te mindenben igaz vagy, forduljon el lángoló haragod népedről! Szabadíts meg félelmeinktől! Őrizz meg minket a betegségek félelmes rémétől! Tartsd meg lankadatlan hitben az utolsó útjukra készülőket! Szabadíts ki minket félelmeink börtönéből! Emeld fel az alkohol, a drog, a depresszió fogságába került embereket! Egyedül csak benned bízhatnak azok, akik munka nélkül maradtak: segíts nekik becsületes megélhetésre találniuk! Hozzád kiáltanak azok, akik házasságukban zsákutcába jutottak: mutass kiutat számukra! Tőled kérnek útmutatást a fiatalok ezrei: bátorítsd őket az élet terheinek vállalására, mutass nekik célt és értelmet, tanítsd őket alázatra és felelősségre! Adj erőt a munka terhe alatt görnyedőknek! Szabadíts meg minket aggodalmaink keresztjétől! Szereteteddel vigasztalj meg minket, bocsáss meg nekünk, állíts talpra minket. Derítsd örömre a szomorkodókat, oltsd belénk a reménység tüzét, Lelkeddel lobbantsd lángra hitünk parazsát!
Hallgasd meg, Istenünk, szolgáid imádságát és könyörgését, és ragyogjon rá orcád egyházad népére, önmagadért, ó, Urunk! Istenünk, fordítsd felénk füledet, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet, és láss meg bennünket! Mert nem a magunk igaz tetteiben, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket.
Urunk, hallgass meg! Urunk, bocsáss meg! Urunk, figyelj ránk, és cselekedj, ne késlekedj! Önmagadért, Istenünk, hiszen a te nevedről neveztek el minket! Ámen.