Keresztutak

Idén is megjelent a Keresztény-Zsidó Társaság évkönyve, amely évről évre nagyobb terjedelemben és egyre gazdagabb tartalommal örvendezteti meg szélesedő olvasótáborát. Huszonhat szerzője több nyelven, természetesen főleg magyarul közöl elsősorban vallási, de irodalmi, történeti és szociológiai tárgyú tanulmányokat is.

Benyik György tanszékvezető professzor (Szegedi Hittudományi Főiskola) a Tóra korai keresztény értelmezését elemzi, Borsányi-Schmidt Ferenc, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) docense a haszidizmust ismerteti; Domonkos István önéletrajza igazi 20. századi magyar zsidó sors. Fabiny Tamás püspök, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora Júdásnak a zsidó szépirodalomban való megítéléséből válogat, a század legjobb zsidó íróit hozva példának. Halmos Sándor docens (ORZSE) Brück Gyula debreceni zeneszerzőnek állít emléket. Haraszti György, az ORZSE tanszékvezető professzora a Budán felavatott Igazak Falát üdvözli, hangsúlyozva, hogy az általa is közölt lista – amely sok ismert nevet tartalmaz – még nem teljes; Pokorni Zoltán, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke szép beszédet mondott az avatáskor, amelyet szintén olvashatunk a kötetben.

Hidvégi Márton egyetemi tanár a nagyközönség által is jól ismert kutatói munkásságából Márton Áron püspök betegségét mutatja be. Jakab Attila vallástörténész keresztény teológiai irányzatokat vázol, Kalota József érseki vikárius a hazai ortodoxia képviselőjeként írt az évkönyvbe. Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzora Ézsaiás próféta alakját emeli ki a történelmi homályból, Kármán György, az ORZSE tanszékvezető professzora az európai felvilágosodásnak a zsidó liturgikus zenére gyakorolt hatását vizsgálja, sok érdekes példával. Lebovits Imre a múlt kezdetét és végét keresi önéletrajzában, Lichtmann Tamás professzor pedig a zsidó irodalom jövőjét, sok idézettel, tisztázva a fogalmakat.

Németh Pál református lelkész, főiskolai docens az iszlám misztikával foglalkozik, Oláh János, az ORZSE docense Jónás történetét eleveníti fel a midrásokból. Nándorfehérvár évfordulója ad aktualitást a Kapisztrán János korábbi tevékenységével foglalkozó írásnak. Schőner Alfréd főrabbi, az ORZSE rektora a 21. század eleji magyar zsidó család különleges problémáit taglalja, amelyeket a soa és a diktatúra évtizedei okoztak, felcsillantva a jövő reménységét. Gondolatébresztő tanulmánya héberül is olvasható a kötet végén. Staller Tamás rektorhelyettes az európai judaizmushoz fűz kulturális reflexiókat, Szécsi József, az ORZSE docense az imádság történetébe vezeti be olvasóit – angolul is.

Szigeti Jenő adventista teológiai professzor Michnay László lelkésznek állít emléket, aki a nehéz időkben kiállt az üldözöttekért. Tokics Imre, az Adventista Teológiai Főiskola dékánja Jeremiás szimbolikus cselekedeteit idézi fel. Török Csaba katolikus lelkész a hit szemszögéből vizsgálja kultúrák pluralizmusát és párbeszédét – német nyelven is.

Mint látható, széles skálán mozognak a kötet írásai, sok tárgyat ölelnek fel, de a célja mindegyiknek közös: előmozdítani egymás megismerését és a különböző felekezetek közötti megértést. Ezt a nemes gondolatot szolgálja az idei Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv is!

Róbert Péter