Kultúrkörök

Magyar nyelven mind ez idáig nem jelent meg olyan monográfia, amely egyszerre szólítja meg a laikus érdeklődőt és a tudós szakembert; amely Luther életét és életművét korunk perspektívájából, a történettudomány és a teológia szempontjainak is megfelelve, átfogóan mutatja be; amely újszerű, aktuális és modern is egyszerre. Az amerikai Luther-kutató, Eric W. Gritsch régen várt s a Luther Kiadónál most megjelent könyve pótolja ezt a hiányt.

Az Isten udvari bolondja először 1983-ban, Luther Márton születésének 500. évfordulójára jelent meg Amerikában. Szabad legyen személyesen is vallani e könyvről, amely akkor került a kezembe, amikor 1993 áprilisában a szerző meghívására a Gettysburgi Teológiai Akadémián tartottam előadást. Az ajándékba kapott kötetet hamarosan elolvastam, s az ősz folyamán a Luther-szövetség budapesti tagozatának ülésén ismertettem. Gritsch munkája nemcsak az érdeklődésemet keltette fel Luther iránt, hanem iránytűként használtam saját kutatásaimban: nélküle aligha születtek volna meg a Magyar Luther Könyvek és Füzetek. Volt alkalmam a szöveget és a fordítást többször is összeolvasni.

Az Isten udvari bolondja számos értéke között a kiegyensúlyozott beállítást kell először megemlítenünk. A könyv három nagy részből áll: a Történelmi arcél kronológiai szempont alapján tekinti végig Luther életét. Korrekt módon feltárja, jól megragadja, gazdagon dokumentálja s ugyanakkor olvasmányosan mutatja be a drámai életmű jelentős állomásait. A második rész kritikusan viszonyul a „nyugtalanító hagyaték”-hoz (ez a fejezet címe is): a lutheri életműnek vannak ugyanis számunkra problémás fejezetei. Írásértelmezése forradalmi, de ma a történeti kutatás alapján másképpen nyúlunk a szövegekhez. A kettős birodalom lutheri tanításában is vannak olyan gondolatok, amelyek az elmúlt évszázadok alatt sok félreértésre adtak alapot. A legneuralgikusabb pont Luthernek a zsidókhoz való viszonya. A kérdéssel a könyv őszintén segít szembesülni. Végezetül az Ökumenikus örökség címet viselő harmadik rész nagyszerű szintézis: a Krisztocentrikus teológia című fejezet a hit általi megigazulásról, a Kereszt alakú egyház című pedig az egyház elengedhetetlen szenvedéséről szól.

Eric W. Gritsch több tanulmányában is foglalkozott Luther humorával: a reformátor önmagát „udvari bolondnak”, Isten bohócának nevezte. Pál apostol a Korinthusiakhoz írt első levelének elején beszél az igehirdetés, a kereszt bolondságáról. Luther teocentrikus világképében Isten a Nagy Dramaturg: a bölcseket elveszíti, a bolondokat felmagasztalja, az erőtleneket kiválasztja, az erőseket megszégyeníti. Kegyelmét a kereszt gyalázatába és bolondságába rejti: önmaga ellentétének látszatába. A történelem Isten álarca, a nagy bölcsek között a csörgősipkás udvari bolond rikkantja a királynak egyedül az igazat.

Minden emberi hibájával és bűnével együtt Luther mégiscsak ilyen „bolond” volt Isten udvarában.

Gritsch könyve igen jó visszhangot váltott ki két évtizeddel ezelőtt, amikor először megjelent Amerikában. A kritikusok méltatták a szerző friss és eredeti hangját, tág ölelésű és mégis markáns koncepcióját, tudományos felkészültségét, olvasmányos stílusát, a táblázatok, a kronológia használhatóságát, s nem utolsósorban a szerző témához illő finom humorát. Gritsch „korunk perspektívájából” nézett vissza fél évezred távlatába, innen tette fel szellemesen és szerencsésen megfogalmazott kérdéseit. A válaszok emberközelbe hoztak egy talányos személyt, aki viszont mindezért cserébe istenközelbe hozhatja e könyv olvasóját.

Biztosak vagyunk abban, hogy az Isten udvari bolondja a következő évtizedekben teológushallgatóknak, lelkészeknek, gyülekezeti tagoknak, tanároknak, történészeknek, egyháziaknak és világiaknak egyaránt nélkülözhetetlen olvasmánya lesz.

Ifj. dr. Fabiny Tibor