Kultúrkörök
A Szentháromságra mutató zenei gyakorlat
A Klavierübung azon kevés gyűjtemény közé tartozik, amely még Bach életében megjelent nyomtatásban. Köteteit 1731 és 1741 között komponálta; a négyből hármat csembalóra írt, a III. kötet pedig orgonaműveket tartalmaz.
A sorozat grandiózus nyitánya az Esz-dúr prelúdium, ezt követi a korálok első csoportja, mely a liturgia Kyrie és Gloria tételeihez kapcsolódik, összesen háromszor három feldolgozással. A második rész a lutheri katekizmusénekek feldolgozása. Amiként Luther két kátét írt, úgy Bach is mindegyik dallamhoz két feldolgozást ad: egy nagy előjátékot többmanuálos orgonára és egy manualiter előjátékot kisorgonára. A kötetben négy duett követi őket, majd az Esz-dúr fúga zárja a sorozatot, így összesen huszonhét (azaz háromszor háromszor három) darabot kapunk. A hármas szám, mely ezenkívül megjelenik a keretező prelúdium és fúga által is felvonultatott három-három témában, valamint hangnemének három előjegyzésében, Bach szimbolikájában egyértelműen a Szentháromság Istenre utal, így mindez különös hangsúlyt kaphatott ezen a vasárnapon.
Az előjátékok különböző szerkesztésben készültek, a koráldallam idézése mellett a kísérő szólamok a korál szövegét is kifejezik. Ez a bonyolult polifonikus szerkesztés sokféle elemzésre és értelmezésre ad lehetőséget a zenetudósoknak, de az egyszerű zenekedvelők is megérezhetnek valamit a mély teológiai üzenetből Bach zseniális muzsikáján keresztül.
Trajtler Gábor hangversenyén a keretdarabok mellett a nagyorgonára írt feldolgozások szólaltak meg úgy, hogy előttük a kátéénekek egy-egy versszakát a Deák téri gimnázium kamarakórusa énekelte el Kardos Anna vezetésével. Az orgonaművek között szóban is hangzott Isten igéje ifj. Cselovszky Ferenc áhítatában.
– gygd –