Kultúrkörök

Nem természeti jelenségről, hanem egy író-olvasó találkozó szép alkalmáról szeretnék hírt adni, talán kedvet csinálva ezáltal ahhoz, hogy az olvasó megszerezze és elolvassa a néhány hónappal ezelőtt megjelent kötetet.

A rendezvény június elején volt Kőszegen, a Chernel Kálmán Városi Könyvtár olvasótermében. A könyvből részleteket olvasott fel Noszek Katalin, a helyi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola tanulója, a Budaker Gusztáv Zeneiskola tanárai és növendékei pedig igen szép zeneszámok előadásával „hangulatosították” a bemutatót. Jelen voltak a „Gyurátz-lányok”, azaz a kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánygimnázium egykori diákjai is – Pestről és máshonnan érkezettek meg a Kőszegen élők egyaránt –, hiszen a könyv írója közülük való. Nem túlzás azt állítani: ritka nagy számú közönség, sőt közösség jött össze, megtöltöttük a szép nagy olvasótermet. S az ott töltött néhány óra igazán jó alkalom volt arra, hogy régi emlékekben és a mai közösségben – a hideg napok ellenére is – felmelegedve, megújulva induljunk tovább.

A bemutatott kötet címe: Őszi szivárvány. Lenhardtné Bertalan Emmának ez a második könyve, ám publikációi sorában már a sokadik. (Az első kötet, az Évtizedek sodrásában sokunknak ismerős.) Az új mű legnagyobb része az írónő 1956-tal kapcsolatos emlékeit tartalmazza. A szerző a forradalmat Budapesten élte át, s miként a „pesti srácok”, ő is vágyott a szabadságra. Innen kapta a könyv a címét: jó erre a „szivárványra”, a szabadság, a reménység, az új lehetőségek szivárványára emlékezni – igaz, hogy utána jött a kiábrándító november–, amely jelzés volt nemcsak nekünk, hanem talán az egész világnak. Érdekes az ’56-os eseményeket egy aszszony szemével látni – a szerző csak azért nem vett részt bennük aktívabban, mert a kisgyerekükkel volt otthon.

A könyv további része nagyrészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek az Evangélikus Élet hasábjain, illetve az Evangélikus naptárban már megjelentek. E cikkek végigjárják az egyházi esztendőt, valóban ünneppé akarják tenni az ünnepi pillanatokat, napokat. Érdemes lenne egy-egy ünnep alkalmával a megfelelő részt egyedül vagy talán közösségben is újraolvasni! Szerzőjük meleg szívéről és jó tollú íróról tanúskodnak ezek az írások, amelyek láthatóan az igazi értékeket igyekeznek észrevétetni az olvasókkal.

A találkozón elhangzott: aki Párizsban járt, visszavágyik oda. Ugyanezt vallja az írónő Kőszegről. Ennek a kisvárosnak varázsa és vonzereje van. Legalábbis a „Gyurátz-lányok” ezt érzik, vallják és akarják továbbadni a mai „utódiskola” növendékeinek. S úgy tűnik, hogy az intézmény fogékony és nyitott erre. Érdekes volt látni a mai lányokat, akik a bemutató végén odamentek „Emma nénihez”, és megköszönték a szép estét.

Keveházi László