A hét témája

1. december 27-én született Budapesten. Lelki otthonát a fasori gyülekezetben találta meg. Ebben a templomban konfirmált 1951-ben Kemény Lajos szolgálatával. Később a zuglói gyülekezet tagja lett, ahol nagy hatással voltak rá Scholz László igehirdetései. Orvosegyetemi tanulmányokat folytatott, majd 1962-ben a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájára került, ahol harmincöt évig megszakítás nélkül dolgozott. Innen osztályvezető főorvosként ment nyugdíjba. Jelenleg – nyugdíjasként – a Szent Rókus Kórház ortopédiáján és a BM Központi Kórház és Intézményei Városligeti fasori épületében lévő ortopédián rendel.

1971-től a fasori gyülekezet presbitere, majd másodfelügyelője. 2000-től a Pesti Egyházmegye felügyelőjeként fejtett ki áldásos tevékenységet. Szeretett fasori temploma megszépüléséért komoly anyagi áldozatot hozott: jelentős összeggel támogatta a legnagyobb harang elkészíttetését, valamint adakozott az oltártér új, márványlapos padlózatának elkészültéért is.

Az evangélikus hithez fűződő viszonyom összefügg a családommal és a neveltetésemmel. Hitem alapja az, amit otthonról kaptam és hoztam. A fasori gimnáziumba jártam, a Kéry família több tagja is gyülekezeti tisztséget töltött be a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközségben. Édesapám temetésén is azt írattam a koszorúra: „A te erősséged az én erősségem is.” A hit számomra az élet minden területén fontos szerepet tölt be. Minden jelentős döntés előtt megkérdezem magamtól: „Mit tenne most Jézus?”