A hét témája
Lőrinczi András
Bajai lakos, családos, nyugdíjas. A Bajai Evangélikus Egyházközség egyik legidősebb, példás életű és meghatározó tagja. Ötven éven át szolgálta a megye legkisebb gyülekezetét, annak presbitériumát és mindenkori lelkészeit.
Kezdetben a presbitérium tagjaként, majd gondnokként és pénztárosként működött. Hosszú szolgálati ideje alatt három lelkész laikus segítője volt. Gyülekezetében kitartó szorgalommal intézte az egyházfenntartási és pénzügyeket, mellette pedig aktívan részt vett a hitéletben.
Közreműködött a templom és parókia három nagyobb renoválásában, tevőlegesen a kisebb tennivalók elvégzésében is. Mindkét feladatát lelkesen és hittel látta el. Rendszeres résztvevője volt a megyei és kerületi szinten szervezett missziói rendezvényeknek és konferenciáknak.
A 2006. évi tisztújításkor gyülekezete ismét gondnoknak szavazta meg.
Gyermek- és középiskolás korom is elválaszthatatlanul összefonódott az evangélikus egyházzal. Jártam vasárnapi iskolába, és ifjúkoromban is mindig ott voltam az istentiszteleteken. Kilencéves voltam, amikor evangélikus édesapám elhunyt, de a katolikus felekezethez tartozó édesanyám ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is vegyek részt az egyházközség mindennapi életében. Ez így is történt; miután visszatértem a katonaságból, presbiter lettem, majd gondnok. Az utóbbi tisztséget 1967 óta töltöm be. Szeretem a gyülekezetemet, ezt a kicsi, családias hangulatú, összetartó közösséget.