Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 33 - Bizalmi státus

Élő víz

Bizalmi státus

Igaz, a néhány héttel ezelőtt zajló futball-világbajnokság sokak számára egyre inkább csak egy lesz a nyári emlékek közül, mégis a mai napig fülembe cseng ez a közvetítések során többször is elhangzott mondat: a kapust csak végszükség esetén cserélik le. „Bizalmi státusa” van, hiszen a ránehezedő stressz miatt nem jó, ha az edző a cserével kifejezi: elvesztette az iránta való bizalmát.

A meccseket nézve sokszor képzeltem magam a kapus helyébe. Milyen érzés lehet egy zsúfolásig megtelt, több ezres stadionban a reflektorfények, kamerák és a közönség őrjöngő biztatása vagy éppen fújolása közepette egy kiszámíthatatlan röppályájú labdára koncentrálva állni. Hát bizony, valóban nagy stresszhelyzet. Főleg, ha azt is számításba vesszük, hogy sok esetben a kapus ügyessége, ébersége döntötte el egy-egy meccs eredményét – azaz hogy ki tudta-e védeni a felé száguldó bőrgömböt. Volt rá példa, hogy nem. De a következő meccsnél mégis ő állt a kapuban, a bizalmi státusban.

Nagyon szeretem Pétert, a jézusi tanítványt. A Bibliát olvasva őt is sokszor érzem „kapushelyzetben”, bizalmi státusban. Az evangéliumok tanúsága szerint számtalanszor kerül olyan szituációba, ahol a többi játékos, de legfőképp az edző jogosan mondhatná: megrendült a bizalma, le kell cserélni, nincs helye a pályán.

Talán a nagycsütörtök éjjeli történések késztetik Pétert arra, hogy lejátssza élete legnagyobb döntőjét; igazi idegjátékba keveredik. Mert hát van-e annál nehezebb játszma, mint amikor saját szerettünk szenvedését, esetleg kínzását kell végignéznünk? Lehet, hogy ilyenkor tehetetlenek vagyunk, de az is lehet, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent megpróbálunk megtenni a baj kivédése érdekében. Péter, a kapus ennél a meccsnél vesztett; a kakas hajnalban lefújta a játékot, ő pedig úgy zokogott, ahogy a focivébén is láthattuk a vesztes csapatok játékosait.

Ám itt jön az edző nagyszerűsége! Nemhogy véglegesen lecserélné, hanem ezek után is felengedi Pétert a pályára! Sőt kinevezi csapatkapitánnyá. Mert ez a halász Jézusnál bizalmi státusban van.

Ez a mi bizodalmunk is. Mindennapjaink sokszor feszült idegjátéka során kapuba engedett gólok ellenére is bizalmi státusunk van: „…te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszú a türelmed, nagy a szereteted és hűséged.” (Zsolt 86,15)

Boda Zsuzsa