Kultúrkörök

Élmény kezünkbe venni az Északi Egyházkerület gyülekezeteinek a múltját bemutató szép gyűjteményt. A márciusban megjelent közel hatszáz oldalas mű több mint hetven gyülekezet történetét foglalja magában. Máté evangélistát ábrázoló okkersárga borítólapja kíváncsivá tehet bennünket.

Az Őrállók című kötetben olvashatunk nagy múltú gyülekezetek históriás eseményeiről éppúgy, mint szórványegyházközségek anyagyülekezetté válásáról (Budaörs, Pesthidegkút, Piliscsaba, Nagycserkesz, Nyírtelek-Nyírszőlős, Nyíregyháza-Kertváros, Budapesti Németajkú Evangélikus Egyházközség). Nem kevésbé izgalmas olvasmány, hogy milyen lehetőségek biztosították új templomok építését (Budapest-Budahegyvidék, Budaörs, Pásztó, Nyírtelek, Nyíregyháza-Emmaus, Erdőkertes, Békásmegyer, Újlengyel, Budapest-Farkasrét – hogy csak néhány példát említsünk).

A gyülekezetek múltjának feldolgozása természetes módon különbözik egymástól. Ez az egyes gyülekezetek eltérő nagyságával, keletkezési idejével, illetve azzal magyarázható, hogy különböző számú intézményt működtetnek. A szerzők sokféleségének tarka kavalkádja a biztosíték arra, hogy más-más szempontok alapján mutatják be eleink hitéletét, aktivitását, megélt és feldolgozott múltját. A szerkesztőnek, idősebb Detre János aszódi lelkésznek nem volt könnyű dolga, amikor néhány szempont érvényesítésével igyekezett olvasmányosabbá, tömörebbé és egységesebbé tenni az egyes munkákat.

Megrendítő tudósítások olvashatók a II. világháborút követő bombatámadások okozta károk helyreállításáról. Templomok (Budavár, Óbuda, Pilis…), gyülekezeti házak, iskolák, lelkészlakások használhatóvá tételéről kellett gondoskodni; híveink kétkezi munkája és áldozatkészsége minden elképzelhető mértéket felülmúlt. Isten házának a felújítása, az evangélium szolgálata, a jövő nemzedék lelki nevelése bizonyult számukra a legfontosabbnak.

Gyülekezeteink fájdalmas döntésként élték meg az egyházi iskolák államosítását, szerény bevételi forrást jelentő földtulajdonuk kártalanítás nélküli közös birtokba vételét, a tanítók kántori szolgálattól való eltiltását, valamint az egyházi munkának a templom falai közé való beszűkülését. Nem volt zökkenőmentes a lelkészi szolgálat személyi biztosítása sem. Csorbult a gyülekezetek szabad választási joga, és gyakran kényszermegoldásokra került sor. Sok könny, fájdalmas áthelyezés, valamint a politikai szempontok érvényesítése keserítette lelkipásztorok és gyülekezeti tagok életét (Budapest-Budahegyvidék, Budapest-Kelenföld, Óbuda, Budapest-Budavár, Csepel, Miskolc, Nyíregyháza). De – hála az egyház Urának – mégis hirdettetett az evangélium, s ebből élt gyülekezeteink hívő népe. A megfélemlítések ellenére sokuk bátor helytállása és hűsége a múlt tanúságtevő kereszténységéről beszél. Lelkészek és felügyelők leleményessége, bátor kockázatvállalása biztosította az evangéliumnak a következő nemzedék számára való továbbadását. E helyütt nem kívánok szólni egyházunk gyenge láncszemeiről, a múltban pásztázva inkább a pozitív példákra utalok. Természetesen a gyülekezetek történetéből nem marad ki az „árnyjelenségek” felrajzolása sem.

Nem fejezhetem be e rövid, olvasásra serkentő és a múlt izgalmas történéseibe való betekintést szorgalmazó könyvismertetést anélkül, hogy ne említsem meg azon kiváló történelmi személyiségeknek a nevét, akik nélkül nem jöhetett volna létre gyülekezeteink többsége. Közülük kiemelkednek Mária Dorottya, József nádor felesége és a Radvánszky család tagjai több nemzedéken keresztül. Ebbe a sorba illik a Prónay és a Podmaniczky, valamint a Teleki család is. Kiemelem még a református Ráday Gedeont, aki evangélikusokat hívott földbirtokaira a felvidéki szlovák lakta területekről, és gondoskodott hitéletük gyakorlásának a feltételeiről.

A múlt eseményeit mindenképpen két síkon kell szemlélnünk. Egyfelől úgy, ahogyan a történelem feltárja ok-okozati összefüggéseit, másfelől ahogyan Isten láttatja velünk, amint a fájdalmasból és a nehézből is áldást, életet és üdvösséget munkál (Arnold Toynbee). Az Északi Egyházkerület gyülekezeteinek a történetét bemutató kötet e kettős gondolat illusztrációja. Legyen áldás és öröm a könyv olvasása!

Szebik Imre