Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 33 - Heti útravaló

Élõ víz

Heti útravaló

Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. (Lk 12,48b)

Szentháromság ünnepe után a 9. héten az Útmutató reggeli s heti igéi Isten gyermekeinek, az õ elhívott szolgáinak a felelõsségérõl szólnak. Õk Krisztussal közösségben élve, hûségesen és engedelmesen teljesítik Uruk akaratát e világban – tudva, hogy „Isten az, aki megsegít engem, az Úr az, aki megváltja lelkemet” (Zsolt 54,6; LK). A talentumokról – egy talentum: harmincöt kilogramm ezüstpénz – szóló példázat üzenetét a következõ ige fényében vizsgáljuk meg: „És ha a másén nem voltatok hûek, ki adja oda nektek azt, ami a tietek?” (Lk 16,12) Isten minden gyermeke kapott a képességei szerint valamennyi s valamilyen talentumot. Ha az Urat féljük és szeretjük mindennél jobban, akkor örömmel szolgálunk, hogy „befektetése” maradéktalanul megtérüljön bennünk és általunk. Ekkor is csak azt tesszük, ami a kötelességünk, ezért az örök élet: jutalom, Isten ingyen kegyelmi ajándéka! „Jól van, jó és hû szolgám, a kevésen hû voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” (Mt 25,21.23) Pál Krisztusért kárnak ítélt mindent, mert felismerte: csak a belé vetett hite által igazulhat meg Isten elõtt. És azért nyerhette meg Krisztust, mert már elõzõleg, a damaszkuszi úton megragadta õt Jézus. Ezek után hogyan hasznosítja talentumait? „…ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Fil 3,14) Salamon engedelmes szívet kért; bölcs és értelmes szívet kapott az Úrtól. Ezt a talentumot jól hasznosította, „mert látták, hogy isteni bölcsesség van benne, és így szolgáltat igazságot” (1Kir 3,28). Ezékiel próféta is hûségesen betöltötte Istentõl nyert õrállói hivatását, figyelmeztetve bûnöst és igazat az Úr igéjével. Ha ez utóbbi „nem vétkezik, akkor életben marad, mert engedett a figyelmeztetésnek, és te is megmented a lelkedet” (Ez 3,21). Az Isten eredeti szándéka szerinti házasság és a házasság nélküli élet egyaránt az õ kegyelmi ajándéka (lásd 1Kor 7,7), nem emberi „teljesítmény”. De „nem mindenki képes elfogadni ezt a beszédet, csak az, akinek megadatott” (Mt 19,11)! Csak a Szentlélekkel beteljesedve, az õ irányítása alatt, az alkalmas idõt jól kihasználva tudunk az Úr akarata szerint, bölcsen szolgálni talentumainkkal. Az igazi ünneplésnek soha nem lesz vége: „…adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.” (Ef 5,20) Pilátus többet kapott a világi hatalomból, de Jézus felvilágosította: „Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülrõl nem adatott volna neked…” (Jn 19,11) A császár barátja végül engedett a zsidó vezetõk zsarolásának. Isten gyermekeként mi jól ismer(het)jük Urunk akaratát. Hû és okos sáfárként végezzük-e a ránk bízott „sok” szolgálatot? „Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, ilyen munkában talál!” (Lk 12,43) „Mert nem ember, hanem Isten a mi gazdánk!” (Luther) Ó, „segíts, hadd végezzem / Minden dolgom serényen, / Készséges szolgaként…” (EÉ 436,5)

Garai András