A közelmúlt krónikája

A pozitív emberi tevékenység Isten ügyének a szolgálatába állítható. Erre az egyik jellemző példa a Gutenberg János által feltalált mozgatható betűvel való könyvnyomtatás. A 16. század elején a reformáció megindulása és terjedése Gutenberg találmánya nélkül nem valósulhatott volna meg Európában pár évtized alatt. Az is igaz viszont, hogy a reformáció nélkül a könyvnyomtatás is lassabban állt volna az emberiség szolgálatába. A reformáció igényelte az anyanyelven kinyomtatott Szentírást és egyéb egyházi iratokat, tehát a sorra alakult nyomdák egyre nagyobb példányszámban készítették őket. Ennek igazolására jellemző esemény volt 1540-ben Gutenberg első nyomtatványának a centenáriumi ünnepsége Wittenbergben, ahol Luther Márton méltatta a könyvnyomtatás jelentőségét, amely segítette a reformáció gyors terjedését.

A reformáció és a könyvnyomtatás egyszerre hódított Magyarországon is. Luther magyar tanítványai – mint például Honterus János és Huszár Gál – a lelkipásztori munka mellett nyomdát is létrehoztak, ahol elsősorban egyházi kiadványokat nyomtattak magyar nyelven.

Egy jelentős évforduló az oka annak, hogy a reformáció és a könyvnyomtatás egymásra utaltságáról szólunk. Huszár Gál több helyen alapított nyomdát, így például 1561-ben Debrecenben is, ahová Kassáról menekült. Első munkaként Melius Juhász Péter négy művét adta ki.

Huszár Gál Debrecenből is továbbment, de a nyomdát a városra hagyta. És ez a nyomda – mint az ország legidősebb nyomdája – különböző neveken négyszáznegyvenöt éve megszakítás nélkül működik. Jelenleg Alföldi Nyomda néven az ország egyik legjelentősebb nyomdája. Gutenbergi ólombetű ugyan ma már nincs, de a csaknem fél évezrede fennálló éves nyomda a legmodernebb technikával rendelkező könyvgyártó vállalat. Az eltelt négyszáznegyvenöt év alatt hol a református egyház, hol a város tulajdona, hol közös tulajdon volt; 1998 óta a nyomda vezetői és dolgozói egyben a tulajdonosai is.

Ez év június 1-jén ünnepelte a város, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület a nyomda négyszáznegyvenötödik születésnapját. Az ünnepség keretében avatta fel dr. Bölcskei Gusztáv református püspök Huszár Gál szobrát, amelyet a nyomda udvarán állítottak fel (képünkön). Itt jegyezzük meg, hogy evangélikus egyházunk is őrzi Huszár Gál emlékét: róla neveztük el a Deák téren lévő egyházi könyvesboltot.

Az egyházi sajtó, az írott betűvel hirdetett evangélium ma sem lehet meg nyomda nélkül. Mikor Huszár Gál tevékenységére emlékezünk, adjunk hálát Istennek a nyomtatott betű szolgálatáért.

Dr. Juhász Géza