A közelmúlt krónikája

Ebben az évben ünneplik a nyíregyházi evangélikusok műemlék templomuk kétszázhúsz éves fennállását.

Károlyi Ferenc gróf meghívására 1753-ban Szarvasról, Békéscsabáról és Mezőberényből háromszáz tót nyelvű evangélikus család érkezett Nyíregyháza és Cserkesz pusztáira, hogy ott virágzó mezőgazdaságot, templomot, iskolát, városházát létesítsen. Hozták magukkal lelkészüket, Vandlik Mártont, tanítójukat, Johanidesz Mártont és énekeskönyvüket, a Tranosciust. A gróf megígérte, hogy szabadon használhatják vallásukat. A mai főtéren egyszerű csűrtemplomot építettek.

A vallási türelmetlenség miatt utasítás érkezett a grófhoz a vallási és világi hatóságoktól, hogy tartsa be a rendeletet: „Cuius regio, eius religio!” Akié a birtok, azé a vallás is. Őseink nem akarták elhagyni vallásukat. Békés megyébe Harruckern báró haragja miatt nem térhettek vissza, ezért messze Délvidéken, Szlavóniában tudtak volna új hazát teremteni. Egyetlen éjszaka alatt lebontották a csűrtemplomot, és a harangját Sulyán egy bokorban rejtették el. Annyit megengedtek nekik, hogy aratásig maradjanak. Abban reménykedtek ugyanis, hogy őseink a jobb gazdasági viszonyoknak köszönhetően majd engedékenyek lesznek. Ez azonban nem következett be.

A vallási türelmetlenség Mária Terézia halálával megszűnt, mert fia, a felvilágosult II. József 1871-ben kiadta türelmi rendeletét, amely megengedte a protestánsoknak is a szabad vallásgyakorlást. Ekkor százával épültek az országban protestáns templomok.

Őseink is engedélyt kértek és kaptak egy 12 öl széles és 22 öl hosszú templom építésére, amelynek alapjait 1784. március 25-én raktak le. Ezt a napot mind a mai napig a templom alapkőletételének ünnepeként üli meg a gyülekezet. Miközben végezték a mezőgazdasági munkát, hordták a követeket a Bodrogközből, fizették a vámot a tokaji hídon, két és fél év alatt elkészült a háromezer férőhelyes templom. Coroni Frigyes gömöri esperes 1786. október 22-én szentelte fel. Két lelkész és három tanító tartására kaptak engedélyt.

Amikor a templom 1885-ben százéves lett, egy nemes lelkű asszony vasráccsal vette körbe a templomkertet. A főbejárathoz vezető lépcső bal oldalán egy öntöttvas táblán ez a felirat volt olvasható: „Ezen rácsot ajándékozta Csengery Sámuelné szül. Szekeres Juliána”. A rácsot 1940-ben a templom homlokzatáig lebontották, helyére a mai félköríves feljáratot építették meg.

1936-ban, amikor a templom százötven éves lett, szintén örömünnepeket ült a gyülekezet. Akkor volt hetvenöt éves a Kossuth-gimnáziumban folyó gimnáziumi oktatás, Geduly Henrik pedig huszonöt éves püspöki jubileumát ülte. Ekkor a templomot nemes vakolattal burkolták, amely a mai napig is látható.

A gyülekezet 2003-ban ünnepelte megalakulásának kétszázötvenedik évfordulóját. Ekkor is sor került a templom külsejének a megújítására. A toronyszerkezet renoválásakor a toronygömbben három elfelejtett üzenetet fedeztek fel, amelyet a korábbi felújítások alkalmából helyeztek el ott őseink. A mostani gyülekezet is üzent a jövő nemzedékének.

Ebben az évben is örömünnepeket ül a nyíregyházi gyülekezet. Kétszázhúsz éves a műemlék templom, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium pedig fennállása kétszázadik évfordulójának a megünneplésére készül. A templommal szemközt Alpár Ignác tervei alapján 1892-ben épült általános iskola tíz évvel ezelőtt került vissza egyházi kezelésbe.

Dr. Reményi Mihály

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség