Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 34 - Kiút a félelemből

Keresztény szemmel

Kiút a félelemből

Félelem és szeretet – ez lesz a témája a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága néhány nap múlva kezdődő országos konferenciájának.

Mindennapi életünkben sok a félelem. Közülük sok a testi, lelki, szellemi, szociális egészséggel kapcsolatos. Féltjük szeretteinket és önmagunkat. Rászorulunk az egészségügyre. A fájdalmat, a betegségeket szeretnénk elkerülni, és meg akarunk gyógyulni, ezért orvoshoz fordulunk. De sokszor félünk még a diagnózistól, a hozzá kellő vizsgálatoktól és a szükséges kezeléstől is. Az egészségügyben dolgozók is sokféle félelemmel küzdenek. Forrás-, idő-, bizalomhiány, jogi megkeresések mérgezik munkájukat. Félelem miatt választhatják az úgynevezett defenzív orvoslást, melyben a központi törekvés a kezelés esetleges jogi következményeinek, az ütközéseknek a kerülésére irányul.

Útmutatónk augusztus 13-ra kijelölt igeszakasza (Mt 25,14–30) arra döbbentett rá, hogy a félelem az üdvösségünkkel összefüggő, fontos kérdés. A példázatbeli öt, illetve két talentumot kapott szolgával való elszámoláskor kiderül, hogy ők úgy kamatoztatták a kapottakat, mintha a sajátjuk lett volna. A gyarapodás egyformán szolgálta saját örömüket és urukét. Az egytalentumos szolga alapállása egészen más. Nem a képessége szerint kapott egy talentumot kevesli, hanem kérlelhetetlen úrnak tartja megbízóját. A sáfárkodásra kapott összeget mindvégig magától idegennek tekinti, ezért félelmében elássa, pedig ura – ha csak egy időre is – teljesen rábízta. Szembehelyezkedik urával, és az elszámoláskor szinte egyenrangú félként, szeretetlenül mondja: „…nézd, itt van, ami a tied.” (25. vers)

Életünket, szeretteinket, mindenünket Istentől kaptuk ajándékba, de elszámolásra is. A példázatbeli, „külső sötétségre” ítélt szolga nem azért került a fogcsikorgatás helyére, mert nem gyarapította ura rábízott vagyonát. Hitem szerint ha buzgó igyekezete ellenére ügyetlenül forgatta volna a rábízott talentumot, és ezt töredelmes szívvel közölte volna, arra is kaphatott volna bocsánatot.

Konferenciánk a szakmai kérdéseken túl Isten Krisztusban megjelent szeretetében akar megerősíteni bennünket, hogy félelem nélkül szolgálhassuk őt mindnyájunk boldogulására. Neves előadó fog szólni az egészségügyben előforduló hétköznapi félelmekről (Bodnár Ákos), a házasságtól és a gyermektől való félelemről (Süle Ferenc), a médiumokban rejlő olyan lehetőségekről, amelyek felhasználhatóak a félelmet elűző szeretet terjesztésében (Győri János Sámuel), a szívátültetésről (Bodor Elek), a szív megőrzéséről (Marozsán Ibolya), a tüneti kezelés lehetőségeiről és a tervezett evangélikus kórházról (Bereznai Benjámin), a szeretetnek és a félelemnek a különböző kultúrákban való megjelenéséről (Kevin Vaugham), a családorvoslás területén felmerülő pszichoszomatikus problémákról (Margittay Erzsébet), a robbanásszerűen fejlődő genetikai ismeretek méltatlan felhasználásának a kivédéséről (Falus András), Isten szeretetéről (Müller György), illetve arról, hogy miként csökkenthetjük a betegek félelmét (különböző szakorvosok kerekasztal-hozzászólásai). Az előadások után megbeszélések, reggelente áhítatok (Szabó Dániel, Péterfai János, Győri Gábor), imaközösség, éneklés és egyéni beszélgetések segítenek majd abban, hogy megteljünk Istentől kapott szeretettel, mely elűzi mind a felesleges, mind pedig a jogos félelmeinket.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket konferenciánkra, Piliscsabára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem központi előadótermébe augusztus 25-től 27-ig (telefon: 1/229-1130). A részvétel az orvosokat tíz továbbképzési pontra jogosítja.

Győriné dr. Drenyovszky Irén