evél&levél
Válasz ifj. Cserháti Sándor „Csak a vízben tanulhatunk meg úszni – észrevételek Szeverényi János olvasói levelével kapcsolatban” című, az EvÉlet augusztus 13-i számában megjelent írására
Kedves Sándor!
Azt írod, nem nehezményezed a kritikát, ti, szervezők is észrevettetek számos hibát, negatívumot a Szélrózsával kapcsolatban. Akkor miért nincs egyetlen olyan reagálásod jól átgondolt, huszonöt évnyi tapasztalatból, imával és féltő szeretettel megírt levelemmel kapcsolatban, amelyből azt érezhetném, hogy esélyt adsz egyik-másik érvem igazságának, részigazságának?
Az elmúlt években az egyházi és világi liberálisok viselkedésében felfedezni vélek némi türelmetlenséget azokkal szemben, akik biblikus véleményt képviselnek, de toleránsak minden mással szemben. Ez ellentmondás.
Jól értem, mi a fesztivál és más egyházi alkalom közötti különbség – erről írtam is –, de engem egyvalami érdekel: Jézus mit szól hozzá, ő mit tenne? Libertinista szexológust hívna-e meg az amúgy is nagy gondokkal küzdő fiatalokhoz? Szerintem bőven vannak hazánkban olyan keresztény szakemberek, akik az embert törékenységében is tisztelve tudták volna képviselni az igeellenes oldalt, ugyanakkor szenzibilisen tudtak volna beszélni az élet- és családcentrikus, biblikus szerelemről.
Nem azt írtam, hogy a Szélrózsa világiassága képes elsüllyeszteni az egyház hajóját, hanem azt, hogy a Szélrózsán erős képviseletet kapó szellemiség jelen van egyházunk egészében is.
Ha már a víznél tartunk, szerintem összecsúszott írásodban két szimbólum. Én azt írtam, hogy az egyház hajójába szivárog a víz, a világ szellemisége. Szerintem ez világos kép, és sajnos igaz is. Te arról írsz, vitatkozva velem, hogy a fiataloknak meg kell tanulniuk úszni. Ezt az általam használt képből kiindulva úgy értsem, hogy jöjjön csak az a világiasság, és töltse meg annyira a hajót, hogy úszni lehessen benne? Nyilván arra gondoltál, amiről Jézus úgy beszélt, hogy ne vonuljunk ki a világból, hanem – mennyei immuninjekciót kapva – őriztessünk meg a gonosztól. De ez egészen más dolog. Ne a világot, az istentelen lelkiséget hozzuk be az egyházba, hanem mi vigyük az igét a világba. Ez a lényeg. Gondolatmeneted alapján következtetve a következő meghívott előadó esetleg egy pornósztár vagy pedofil lesz?
A keresztény ellenpontozást hiányolva nem írtam a muszlim előadóról, de bizony ő is, a rabbi és a krisnás is kibírta volna a keresztény álláspont meghallgatását, nem beszélve a megzavarható fiatalokról. Kelenföldön tartottunk egyszer egy húsvéti alkalmat, melyre meghívtam egy rabbit és egy keresztény teológust; fél-fél órában mindkettő elmondta közössége tanítását a pészahról. Telt házas, szuper alkalom volt. De én mégsem erről írtam, hanem arról, hogy miért nem kértek fel a szervezők egy, az egyházunkban sok indulatot generáló szocialista politikus mellé egy polgári politikust is megszólalásra, miért csak bibliaellenes szexológus tartott botrányt okozó előadást (a hallgatók tiltakoztak!)?
A steril teológiai hallgatók szenvedéseire is utalsz. Nem gondolod, hogy talán az is okozza gondjaikat, hogy elhangozhat olyan megállapítás egy tanár ajkáról, hogy ő nem veszi le a saruját akkor, amikor a Szentírást olvassa?
Továbbra is tartom a véleményemet: nem fognak megtérni az ördög hatására a fiatalok (lásd: istentelen szellemiségű koncert, előadás). Sőt azt kell, hogy írjam: a záróra állapotába kerül egyházunk, ha ez gyakorlattá válik. Találkoztam már lelkésszel, aki azt hangoztatta, hogy ő nem tudja, Jézus mit mondana két összeházasodni kívánó meleg férfinak. Igen, ez Sodoma állapota, szellemisége közöttünk, és csak csoda, hogy még nincs végünk!
Szeretettel:
Szeverényi János