Kultúrkörök

Tudta, hogy a Karancsot titokzatossága miatt – mivel gyakran burkolózik felhőköpenybe, ködtakaróba – „palóc Olimposznak” nevezik? Hogy a Nógrádszakálhoz közeli Páris-patak völgyét tréfásan a palóc Grand Canyonként emlegetik? És hogy az ipolytarnóci Csapás-völgyet, a húszmillió éves, Európa-diplomával kitüntetett ősleletegyüttes lelőhelyét „ősvilági Pompejinek” aposztro-fálják?

Olimposz, Grand Canyon, Pompeji… – impozáns névsor, és „mindez” egy helyen, a hazánk területének kevesebb mint három százalékát kitevő Nógrád megyében. Mikszáth földje azonban nem csak természeti kincsekben bővelkedik. A Börzsöny, a Mátra és a Cserhát hegycsúcsait számos várrom ékesíti, a falvakban és a városokban pedig évszázados templomok, parasztházak, kúriák és kastélyok várnak arra, hogy a látogatók felfedezzék őket.

Nem feledkezhetünk meg az élő néphagyományokról sem. A népszokások közül minden bizonnyal a hollókőiekéi a legismertebbek, de a megye apró falvai közül még jó néhányban öltik magukra az ünnepi népviseletet az idősebbek (és helyenként a fiatalok is).

S ha még ez sem lenne elég ahhoz, hogy útra keljünk, akkor említsük meg, hogy megyeszerte számtalan fesztivált – a nemzetközi dixielandfesztiváltól kezdve a Szent Anna-napi palóc búcsún át egészen a HungaroCon országos sci-fitalálkozóig… – szerveznek azért, hogy a megyébe csalogassanak bennünket.

Talán e pár sor is jól érzékelteti, hogy a méret nem minden… Induljunk hát el, és járjuk be Nógrádot! Ha nincs rá lehetőségünk, akkor pedig legalább vegyük kezünkbe a Látnivalók Nógrád megyében című könyvet. A bő kétszáz oldalas, színes fényképekkel illusztrált és precízen megszerkesztett kötetet lapozgatva felfrissíthetjük történelmi, földrajzi és kulturális ismereteinket, továbbá elámulhatunk azon, hogy mi mindent nem tudtunk hazánknak e parányi, ám annál színpompásabb és gazdagabb szegletéről.

– vitális –