Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 37 - Luther Budavárban

Kultúrkörök

Luther Budavárban

Körüljárta a világot, és most itt van nálunk! A németországi Wittenberg Luther-vándorkiállítása szeptember 18-án nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban.

Mindössze egy mérföld a távolság a korabeli magyarok által Wittenbergának nevezett városban a Vártemplomtól Luther egykori kolostoráig, amely ma a Luther-múzeum. Ez az egy mérföld az egyetemmel, Melanchthon, Lucas Cranach és Bugenhagen lakóházával, a Stadtkirche (városi templom) és az 1523-ban épült városháza tiszteletet parancsoló épületeivel volt a színtere annak a történelmi eseménysorozatnak, amelyet lutheri reformációnak nevezünk. Fölvetődik a kérdés, vajon mennyire határozta meg Európa és a világ történelmét máig hatóan az a Luther, aki 1517-től kezdve szembe mert szállni pápával és császárral, és akinek tevékenysége közel ötszáz év után is a csodálat és a tisztelet érzését kelti.

A kanadai Winnipegben tartott evangélikus világgyűlésre, a Lutheránus Világszövetség 2003-ban megrendezett nemzetközi találkozójára készült el az a vándorkiállítás, amely Luther Márton, a reformátor címmel a wittenbergi Luther-múzeum gyűjteményéből származó képekkel, dokumentumokkal mutatja be a reformációt.

A wittenbergi egyetemen Luther Márton és Melanchthon professzorsága idején négyszáznegy-venkét magyarországi diák tanult; ez a szám is jelzi, hogy hazánk igen nyitott volt a hitújítás igazságai iránt.

Luther személyét és munkásságát a kiállítás elsősorban spirituális-egyházi, teológiai-vallásos oldaláról közelíti meg, de a tudományok, a művészetek, a zene, a nevelés kérdései is szerepelnek. Cranach festményei, metszetei és könyvillusztrációi, Luther koráljai nélkül nem tudjuk elképzelni a reformációt! Az iskolák alapítása, a szegények segítése, a diakóniai programok, a családok és a közrend védelme, a munka és a munkások megbecsülése mind része volt a reformátori programnak.

Luther sokszor idézett szimpatikus vonásai közé tartozott a humor. Tudott nemcsak szenvedni, harcolni, ellene mondani császárnak és pápának, hanem nevetni is, sokszor saját magán. Ezeket a vonásait ellenségei sokszor kigúnyolták és félreértelmezték. Nagy gyűjteményt őriz a múzeum a róla készült gúnyrajzokból. Bibliai ihletésű „hilaritása”, derűje mögött sokszor idézett, kedves bibliai igéje található Gal 5,13 szerint: „…szabadságra hívattatok…” (Károli-fordítás). Ebbe a bizonyosságba tartozott bele, hogy szakított a középkori kolostori fogadalmakkal, és feleségül vette Bóra Katalint. Harmonikus családi életük mindennapjairól, a környező világról mondott véleményükről, vendégeikről adnak számot az Asztali beszélgetések fejezetei.

A vándorkiállítás 2003 óta megjárta az Amerikai Egyesült Államok tucatnyi nagyvárosát, majd tavaly ősszel Dánia, azután Svédország egyházi központjai következtek. Hozzánk a balti államok, Lengyelország két városa és Szlovákia után Pozsonyból érkezik.

Minden országban úgy igyekeztek megrendezni, hogy a helyi egyháztörténetet, a saját evangélikus egyházi reformációs múltat is „hozzárendezték” utolsó fejezetként a tárlathoz. Így lesz ez nálunk is, a Budapesti Történeti Múzeum királypincéjében, ahol az Evangélikus Országos Múzeum rendezésében a magyarországi reformációt készülünk bemutatni a vándorkiállításhoz csatolva. A kiállítás képei és magyarázó szövege könyv formájában kapható az eredeti – angol – nyelven, de szép magyar fordítás is készült belőle.

Gyülekezeteink népe, iskoláink tanulói, hittanosaink, konfirmandusaink számára kedvező alkalom lehet megismerkedni közelebbről is Lutherrel, a reformátorral. Wittenbergben és sokfelé a világon már most elkezdték a felkészülést a reformáció kezdetének, 1517. október 31-nek az ötszázadik évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezésekre.

Hálás tisztelettel emlékezzünk Jézus Krisztus egyházának megújítójára, akinek élete, teológiája és munkássága az ismert latin kifejezésben foglalható össze: „Solus Christus, sola Scriptura, sola gratia, sola fides”, azaz: „Egyedül Krisztus, egyedül a Szentírás, egyedül a kegyelem, egyedül a hit”.

H. B.