evél&levél
Ez is fundamentalizmus?
Tisztelt szerkesztőség! Az Evangélikus Élet 2004. december 19–26-i számában találkoztam először a fundamentalista szóval. A következő levél írója a darwini elmélet védelmében írta ezeket a sorokat: „Nem értünk egyet az Evangélikus Élet legutóbbi számában megjelent primitív, fundamentalista szemléletű cikk (Szőkéné Bakay Beatrix az evolúcióról) megjelentetésével. Ezen a szemléleten túl kell lépnünk, tanítványainkat nem szabad megzavarnunk ilyen poros, begyöpösödött, tudománytalan felfogással. Révfülöp, 2004. november 30. Az evangélikus oktatási intézmények vezetői”
Csodálkoztam, hiszen a 20. század utolsó évtizedeiben annyiszor hallottam a rádióban, olvastam az újságokban, hogy neves, Nyugaton élő tudósok már elavultnak, túlhaladottnak tartják Darwin evolúcióelméletét, hogy az a nézet alakult ki bennem, hogy ők a modern gondolkodású tudósok, s azok a maradiak, akik még védelmezik a 19. században keletkezett darwini tanokat.
Ez év elején ajánlotta olvasásra az egyik újság a következő könyvet: Harun Yahya: Az evolúciós csalás – A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása.
A napokban olvastam az egyik napilapban a következő cikket, Fajok eredete címmel: „Louis Pasteur 1862-ben kísérleti úton bebizonyította, hogy steril közegben soha nem születnek élőlények. A csíramentes környezet, jelentette ki, az is marad. Élőlény csakis élőlények közreműködésével jöhet létre. Ez persze nem ad választ a legnagyobb kérdésre, hogy miként is jött létre maga az élet. Ahogy nem adott választ a három évvel korábban publikált darwini munka, A fajok eredete sem. Önnemzés? Az androgünitás rejtélyes tökélye? Teremtés? (Az első aktus a teremtés volna?) Darwin óta eltelt másfél évszázad, Marsra küldött gépekkel, rádióteleszkópokkal, mélytengeri búvárhajókkal, génkutatással keresgéljük az élet nyomait, kialakulásának lehetőségeit. Van »ősleves« elméletünk, feltételezzük, hogy az űrből »meteoritrakományként« érkezett földünkre az élet, újabban a kéreg alatti, nagy hőn, magas nyomás alatti »teremtődés« teóriája hódít. Létezik számtalan elképzelésünk, csak válaszunk nincs. Nem tudjuk, honnan jött, s akár jött, akár nem jött, miként jött létre, hogyan alakult ki az élet. (A véletlenről most már mindig eszünkbe fog jutni Fred Hoyle brit csillagász példázata az élet spontán kialakulásának esélyeiről, miszerint az nem kevésbé valószínű, mint hogy egy hurrikán végigsöpörjön egy roncstelepen, s távozva egy működőképes Boeing-747-est hagyjon maga után.)”
Tisztelettel:
Dobó Józsefné presbiter (Budapest)