Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
– Na, gyertek, kis unokáim, nézzük meg, mi a füzet negyedik címe.
– Majd én elolvasom! – kiáltotta Panni. – Azt írta ide a nagypapád, hogy bölcsesség.
– Hű, az nagy dolog – bólogatott Zsolti.
– Tudjátok-e, hogy ki volt messze földön híres bölcsességéről? – kérdezte nagyapó. – Salamon király. Amikor még ifjú uralkodó volt, egy éjszaka megjelent álmában az Úr, és azt mondta neki: „Kérj valamit, és én teljesítem!” Salamon nem egészséget, hatalmat vagy pénzt kért tőle, hanem engedelmes és bölcs szívet, mert szeretett volna jó uralkodója lenni Isten népének. Ezért az Úr teljesítette is kérését.
Történt egy nap, hogy két nő jelent meg az uralkodó előtt azt kérve, hogy tegyen igazságot. Egy házban laktak, és mindkettőjüknek született kisbabája. Egyik éjjel azonban álmában egyikük véletlenül ráfeküdt a saját gyermekére, és a csecsemő meghalt. Reggelre ez az asszony kicserélte a két gyereket, de ezt letagadta. Az élő kisbaba anyukája viszont szerette volna visszakapni gyermekét.
Ekkor Salamon ezt az ítéletet hozta: hozzanak egy kardot, és vágják ketté a gyermeket, így mind a két anyának jut belőle. Akkor az igazi édesanya könyörögni kezdett: „Kérlek, uram, adjátok inkább neki a gyermeket, csak ne öljétek meg!” A másik viszont azt mondta, hogy vágják ketté, ne legyen inkább egyiküké sem. Salamon tudta, hogy csak az igazi édesanya védi meg mindenáron a gyermeke életét; megparancsolta, hogy a kisbabát adják oda az anyukájának. Így bölcsen megoldotta az ügyet. Az egész nép pedig tisztelettel nézett Salamonra, mert látták, hogy…