Keresztutak
Biztatás a kisebbségben levő erdélyi lutheránusoknak
A találkozókon Hanson püspök kiemelte a vallásügyi törvénytervezet elfogadásának fontosságát.
A kormányfővel való megbeszélésen pedig síkraszállt az egyház oktatási és diakóniai munkájának állami támogatása mellett, rámutatva, hogy ezeket a tevékenységeket a nyugati országokban a civil szféra mellett az állam is támogatja. A tárgyalásokon kitértek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatára is, főként az egyébként jónak bizonyuló jogszabályok maradéktalan betartásának, illetőleg alkalmazásának szükségességére.
Mark S. Hanson püspök és kísérete másnap a Brassó megyei prázsmári evangélikus vártemplomban tett látogatást, majd kora délután a magyar és a szász evangélikus egyház vezetőivel, lelkészeivel, egyháztagokkal találkozott. Ezen az együttléten azt a kérdést fejtegette rövid előadásában, hogy mit jelent ma lutheránusnak lenni, a jelenlévőket pedig arról kérdezte, hogy mit jelent ma Romániában evangélikus lelkészként szolgálni, mi a legnagyobb kihívás és a legnagyobb öröm a számukra. Az LVSZ-elnök kifejezte abbéli reményét, hogy az uniós integráció során Románia nem lép a szekularizáció útjára. „Látogatásommal azt is tudatosítani szeretném, hogy az integráció által Románia egy népes evangélikus közösséghez is csatlakozik” – mondotta a püspök.
Este a brassói Fekete templomban került sor a reformáció ünnepének szentelt angol, magyar és német nyelvű istentiszteletre. Igehirdetésében Hanson püspök a keresztény szabadságról beszélt. „Krisztusban a szabadságra vagyunk elkötelezve, ugyanakkor felszabadultunk arra, hogy elkötelezzük magunkat a szolgálatra” – hangsúlyozta a Lutheránus Világszövetség elnöke, aki november elsején búcsúzott el romániai vendéglátóitól, hogy – budapesti átszállással – hazatérjen első hivatalos európai útjáról.
Fehér Attila