A hét témája

„Összeegyeztethető-e a lelkészi hivatás gyakorlása a politikai karrierrel?” – tette fel a kérdést a moderátor azon a beszélgetésen, amelynek Donáth László evangélikus lelkész, egyben a szocialista párt országgyűlési képviselője, valamint Balog Zoltán református lelkész, fideszes politikus volt a két főszereplője. A szombat délutáni diskurzus során kiderült – és ez nem okozott túl nagy meglepetést –, hogy a meghívott vendégek egyike sem kifogásolja a lelkészek közszereplését, noha egyikük sem pártkatonaként tagja az MSZP, illetve a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának.

A két protestáns lelkész megegyezett abban, hogy általuk, illetve más lelkipásztorok révén a történelmi egyházak is hallatni tudják hangjukat a társadalmat érintő fontos kérdések meghozatala során. Donáth László emlékeztetett arra, hogy volt olyan alkalom, amikor szembement a párt érdekeivel az egyházi érdekek képviselete miatt.

Az olykor felizzó, de mindvégig testvéri légkörben zajlott beszélgetés később elkerülhetetlenül a politikai és közéleti ügyek megvitatása felé kanyarodott. A polémia központjába egyre inkább olyan témák kerültek – részben a közönség felvetéseinek köszönhetően –, amelyek a társadalmunkban tapasztalható feszültség forrásai. Szó esett – többek között – az október 23-i eseményekről, a magyar kormány legitimitásáról, a kórházi ágyak számának csökkentéséről.

Kisebb zúgolódást váltott ki Donáth Lászlónak azon megállapítása, mely szerint az erkölcs és a politika egymástól távol álló fogalmak, ennek megfelelően a magyar miniszterelnököt sem kell felelősségre vonni tavasszal elhangzott beszéde miatt. Balog Zoltán viszont – egyebek mellett – arról is beszélt, hogy a kormány sorozatosan elmulasztja az egyeztetéseket, s az ellenzéki képviselőkhöz gyakran el sem jutnak azok az iratok, amelyeket a törvény értelmében jogukban állna megismerni. Kitért arra is, hogy annak idején nem látta át a vatikáni szerződés jelentőségét, de ma már azt gondolja, hogy a történelmi egyházak számára ez az egyetlen kézzel fogható dokumentum a kormány törekvéseivel szemben.

Kettejük „pengeváltása” után a kérdezők többsége nem a beszélgetés alaptémájáról – a lelkészek politikai tevékenységének megítéléséről – kérdezte a vendégeket, sokkal inkább a jelenlegi politikai aktualitások felől érdeklődött. Kérdéseiket elsősorban Donáth Lászlónak szegezték, akitől a kormány álláspontjának ismertetését várták.

A hallgatók egyike például arra volt kíváncsi, hogy korunkban komoly veszélyt jelent-e az antiszemitizmus. Az evangélikus lelkész szerint léteznek ugyan antiszemita csoportok és sajtóorgánumok, számuk azonban elenyésző, komoly fenyegetésről nem beszélhetünk. Egy másik kérdező kétségbe vonta, hogy a Magyar Szocialista Párt valóban baloldali lenne, s azt kérte Donáth Lászlótól, világosítsa fel arról, hogy a párt milyen értékeket képvisel. Válaszában a parlamenti képviselő bevallotta: klasszikus értelemben valóban nem tekinthető baloldali csoportosulásnak az MSZP, a baloldaliság csak más pártokhoz – így a középen álló SZDSZ-hez, a jobboldali MDF-hez és a szélsőjobboldali MIÉP-hez – viszonyítva igaz. Szerinte a Fideszt képtelenség bármelyik oldalhoz sorolni. Donáth László továbbá az MSZP hívő tagozatával kapcsolatban hangsúlyozta: kevéssé érti feladatkörét és szerepét.

Kottász Zoltán