Keresztutak

Nyári lapszámainkban már bemutattuk néhány gyülekezetünk külföldi evangélikus gyülekezetekkel való testvérkapcsolatát. A veszprémiek bemutatkozó írása nem véletlenül került lapunk december 3-i számába: nem hagyhattuk ugyanis figyelmen kívül, hogy annak a városnak az evangélikus közösségével állnak testvérkapcsolatban, amelyet keresztülszel az északi sarkkör, és ahonnan a Mikulás is válaszol a gyermekek leveleire…

Veszprém és a finnországi Rovaniemi gyülekezete között élő, rendszeres és közvetlen a kapcsolat; a több ezer kilométeres távolság ellenére közel érzik egymáshoz magukat.

Veszprém városa az elsők között volt az országban, mely finnországi testvérvárossal kötött szerződést. Az együttműködési megállapodást a városok képviselői 1974-ben írták alá. 1977-ben a gyülekezetek is felvették egymással a kapcsolatot: a város meghívására érkezett finn küldöttség tagjai eljöttek Veszprémbe, részt vettek az istentiszteleten, és elhatározták, hogy kezdeményezik a hivatalos kapcsolat létrehozását.

A különbségek mind a városokat, mind a gyülekezeteket tekintve nagyok. Veszprém több mint ezeréves múltra visszatekintő, hagyományokkal rendelkező város, míg Rovaniemi fiatal, a háborúban romba dőlt, majd újjáépített település, mely területileg Finnország egyik legnagyobbja. Veszprém kicsinyke evangélikus közösségével szemben a rovaniemi Finnország második legnagyobb gyülekezete. A különbségek, a nagy távolság ellenére mégis élő és közvetlen a kapcsolat; a gyülekezetek az egységet, a közösséget keresik: összeköti őket azonos hitük, a Krisztusban való szeretet. A finn testvérekben Isten sok kedves, szeretetteljes embert ajándékozott a veszprémi evangélikusoknak.

A két gyülekezet rendszeresen látogatja egymást, részt vesz a másik ünnepi alkalmain. A finnek Veszprémben jártak a gyülekezeti terem átadásakor, az orgona avatásakor, a veszprémiek pedig a rovaniemi templom felépítésének ötvenedik évfordulóján ünnepeltek együtt velük. Mind a finn, mind a magyar gyülekezet kórusa többször vendégszerepelt már a másik közösségnél; kirándulásokat is gyakran szerveznek mindkét részről.

A veszprémiek először 1984-ben utaztak Lappföldre. Legutóbb 2004-ben jártak Rovaniemiben, az együttműködési megállapodás megkötésének jubileumát gyülekezeti találkozóval is összekötve. Sokan barátaiknál, ismerőseiknél szálltak meg, ám voltak olyanok, akik először jutottak el Lappföldre.

A programból természetesen nem maradhatott ki Rovaniemi egyik legkülönlegesebb látványossága sem: meglátogatták az északi sarkkörön élő Mikulást. November végén, decemberben megsokasodnak a látogatók az igazi Mikulásnál (Joulupukki), sorra szállnak le a repülőgépek, noha kis háza egész évben nyitva áll, manóival együtt várja a távoli földről érkezőket. Finnországban egyébként nem december 6-án, hanem szenteste, december 24-én jön a Mikulás: ő hozza az ajándékokat, neki énekelnek, és vele találkoznak a gyerekek.

December hava nemcsak a karácsony miatt nagy ünnep Finnországban: december 6-án köszöntik a függetlenség napját (jövőre lesz kilencven éve, hogy az ország kivívta függetlenségét).

A két gyülekezet tagjai nemcsak ünnepi alkalmakkor emlékeznek meg egymásról: máskor is gyakran gondolnak barátaikra, ismerőseikre, imádságban hordozzák egymást.

B. E.