Élő víz

Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas. (Zak 9,9)

Advent első hetében az Útmutató reggeli és heti igéi örömmel hirdetik: jön a király, s benne Urad és Istened érkezik hozzád, ezért itt az ébredés ideje! „Készítsétek az Úrnak útját, mert megjelenik az Úr dicsősége, és mindenek egyszerre meglátják – így szól az Úr.” (Ézs 40,3.5; LK) Ebben a most kezdődő új egyházi esztendőben az Evangélikus istentisztelet bevezető igéinek fénye ragyogja be ünnepnapjainkat. Ujjongjunk, mert az alázatos, szamáron ülő király segítséget és békét hirdet a népeknek! Jézus jeruzsálemi bevonulásával betöltötte a próféciát, amelyet az ő idejében a messiásra vonatkoztattak. Az őt követő sokasággal kiáltsukmi is: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban.” (Mt 21,9) Jézus, segíts, ments meg, üdvözíts (lásd: Zsolt 118,25.26)! „Krisztus a te Királyod, kit Isten egyenest neked ígért, s kinek tulajdona vagy, hogy csak ő uralkodjék rajtad.” (Luther) Az Úr második eljövetele közel van; mit tegyünk addig? „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ezt az „agapé” szeretettörvényt csak a bennünk lakozó Szentlélek ereje által tudjuk betölteni, ehhez viszont az szükséges, hogy „öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne” (Róm 13,9.14). Augustinus, a későbbi egyházatya ezen ige hatására adta át magát az Úrnak! Jézus Krisztus érkezése a lélek üdvösségét hozza el; ez kegyelem mindazoknak, akik Krisztusban élünk, s így ő él bennünk a hit által. A második adventig „tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok, és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok” (1Pt 1,13)! Bízzunk az Úristen ígéretében, és állhatatosan cselekedjük akaratát a két advent között zajló életünkben, mert csupán „egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni…” (Zsid 10,37–38) Mit tett velünk Atyánk, amikor Jézus megbékéltetett minket halála által? „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata.” (Kol 1,13–14) Hogyan várják Krisztus második eljövetelét azok, akiknek a szívébe és az életébe már eljött az Úr? „…vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét.” (1Thessz 5,8) Első eljövetelekor Jézus királyságának jelvénye a bíborszínű köpeny, a töviskorona, a nádszáljogar volt; csúfolói térdet hajtva, gúnyszavaikkal az igazságot mondták ki: „Üdvözlégy, zsidók királya!” (Mt 27,29) Saját népe nem akarta őt elfogadni királyának. Panaszában az ítélet szava mellett mégis benne van a reménységé is: „…mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mt 23,39) Mert aki őt e földön hittel elfogadja Urának, az ma is kérheti: „Ó, jöjj, megváltó Jézusom, /A szívem néked megnyitom…” (EÉ 137,5)

Garai András