Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 50 - Kicsik között is a legjobb helyre

evél&levél

Kicsik között is a legjobb helyre

Ha adományt adunk Isten ügyére, gyülekezet épülésére, a legjobb helyre adjuk. A cél, Isten dicsőségének magasztalása, örök. Soha nem lesz annál szebb dolgunk, mint Urunkat magasztalni, és a legjobbat adni neki.

Mi, esztergomi evangélikusok százezer forintnyi adományt adtunk át november 19-én istentisztelet keretében a csákvári evangélikus gyülekezetnek. Egyszerű oka volt ennek. Az esztergomi és a csákvári lelkész beszélgetése közben kora nyáron fény derült arra, hogy a csákváriak templomának harangját működtető berendezés teljesen elromlott. Isten adta akkor ajkamra a biztató mondatot (hiszen gyülekezetünk felügyelője már korábban felvetette, hogy nem kellene-e azoknak adnunk, akik nehezebb helyzetben vannak nálunk): „Mi megpróbálunk nektek segíteni.”

Kalmár Zoltán felügyelő testvéremé volt az ötlet, hogy mi, Krisztusban élők fogjunk össze, segítsük egymást! „Kit és miért, hogyan segítsünk?” – gondolkodtam el az év elején elhangzott meglepő felvetés hatására. Aztán azon a júniusi napon megkaptuk a választ. A felügyelő úrral egyetértettünk abban, hogy gyülekezetünk segítse a Csákvári Evangélikus Egyházközséget ebben a konkrét gondjában.

Nem azért tettük, mert mi Esztergomban nem szenvedünk hiányt. Nem is azért, mert nálunk annyi „fölösleges” adomány van. Azért adakoztunk, mert egyetértettünk abban, hogy még mi, „kicsik” is tudunk adni, és a legjobb helyre adhatunk. Sokszor mondjuk, hogy ugyanannak a testnek a tagjai vagyunk, és az egyik tag segítse a másikat. Hiszem, hogy Krisztus erre indítja azokat, akik belőle élnek. Nem is tudjuk, hogy milyen szépen megoldódnának a gondjaink, ha egyik tag segítené a másikat, ha minden évben egyszer mernénk egy-egy gyülekezetet támogatni, nem beszélve arról, hogy a két gyülekezet közötti találkozás, a közös vasárnapi istentisztelet igazi Krisztus-ünnep.

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – mondja Pál apostol (ApCsel 20,35b). Egyik gyülekezeti tagunk csak annyit mond, ha adományt ad: „Csak postások vagyunk. Kaptuk és továbbadjuk.”

Nem titkolt szándékunk példát adni. Legyenek ezután gyülekezetek, ahol néhányan egyetértenek abban, hogy azon a gyülekezeten, amelyiken tudnak, segítenek. Ha már postások vagyunk, adományunkat adjuk a legjobb helyre!

Isten áldja a csákváriak életét, legyen Urunk magasztalására a november 19-én már megszólalt, hívogató harangszó!

Ferenczy Andrea evangélikus lelkész (Esztergom)