Egyházunk egy-két hete

Egyházunk legfontosabb külföldi partnerének, a bajor testvéregyháznak a delegációja vendégeskedett az elmúlt hét végén Budapesten. Az évente hol Magyarországon, hol Bajorországban megrendezett találkozó idén december 15. és 17. között a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának épületében kapott helyet.

A minden részletre kiterjedő, háromnapos tárgyalás végére az egyházi és a személyes kapcsolatok terén egyaránt szoros együttműködést alakítottak ki a résztvevők: egyházunk három püspökén kívül számos referens és egyetemi oktató, illetve a zsinat, az Evangélikus Hittudományi Egyetem, az ifjúsági, az oktatási és a külügyi osztály képviselői. Bajor oldalról régi ismerősként üdvözölhették a magyarok Michael Martin egyházfőtanácsost, a delegáció vezetőjét és Ulrich Zenker egyháztanácsost. Találkozhattak Heidi Schülkével, a bajor zsinat elnök asszonyával, illetve Fritz Blanz diakóniai referenssel, és újonnan ismerhették meg Dorothea Droste ökumenikus projektekért felelős referenst.

A találkozót Ittzés János elnök-püspök nyitotta meg áhítatával, majd három pontban foglalta össze a magyar egyházat aktuálisan érintő és foglalkoztató témákat: az egész évre kiterjedő választásokat, a társadalmi és politikai feszültségeket, valamint a kormány egyházakkal szembeni bánásmódját említette. Michael Martin sem hallgatta el a bajor evangélikusok problémáit: testvéregyházunk – mint mondta – a takarékossági intézkedések miatt kevesebb területre tud ezentúl koncentrálni, ezek kiválasztása zajlik jelenleg. Biztató volt ugyanakkor hallani, hogy a két kiemelt partneregyházi kapcsolat – az ukrán és a magyar – biztosan megmarad.

A találkozón terítékre kerültek a már említett munkaágak, s amikor Muntag András, a zsinat nem lelkészi elnöke a lezajlott egyházi struktúraváltást mutatta be, Martin egyházfőtanácsos így reagált: „A magyar egyház felépítése legalább olyan bonyolult, mint a németé.”

Bajor részről már péntek délután felvetették a múlttal való szembenézés kérdését. A bajor zsinati elnök asszony fogalmazta meg talán mindkét oldal igényét a legpontosabban: „Nem az ítélkezés a cél, hanem a tisztázás.”

Fontos napirendi pontként szerepelt a 2007 szeptemberében, az együttműködés tizenötödik évfordulóján esedékes bajor–magyar találkozó előkészítése; részben ezt is szolgálta a mostani konzultáció. A három napig tartó tanácskozás vasárnap istentisztelettel zárult Szentendrén és Esztergomban.

Elmondható, hogy a legfontosabb kérdések mindkét országban ugyanazok: maradjon-e meg az egyház a saját gyülekezetein belül, és – ahogy dr. Fabiny Tamás püspök fogalmazott – egyfajta sekrestyekereszténységet képviseljen, avagy vegyen részt az egész társadalom életében, próbálja meg az általa hirdetett jó hírt átadni a társadalom minél szélesebb rétegének, s mindezt – Gáncs Péter püspök szavaival – a régi mellett friss stílusban tegye.

Cs. T. K.