Keresztutak

Hanuka vagy hanukka, azaz felavatás – másként a fény – ünnepén a zsidók a jeruzsálemi templomnak a szír–görög dúlás utáni, az i. e. 165. évben történt újbóli felszentelésére emlékeznek. Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévész 2-áig tart, ez az idén a Gergely-naptár szerint december 16. és 23. közé esik; az első gyertyagyújtás ideje december 15-e volt.

A magyarországi zsidó szervezetek Budapesten először 1997-ben a Nyugati téren gyújtottak hanukagyertyát. Azóta a zsinagógákon és a zsidó klubokon, intézményeken kívül több köztéren is gyertyát gyújtva, illetve zenés-táncos rendezvényekkel köszöntik az ünnepet. December 14-én este a Petőfi Csarnokban Klezmer és irodalom címmel került sor irodalmi-zenés rendezvényre. A Mechon Simon Alapítvány Chanukha a Parlament előtt című rendezvényét december 15-től december 23-ig tartotta a Kossuth téren, a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Nyugati téren rendezte hanukai ünnepségét december 16. és 21. között.

A hanuka örömünnep, a szabadság – a vallási és a fizikai szabadság –, valamint a fény ünnepe is. A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban kiszlév hó 25-én foglalta el Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a makkabeusok a megszentségtelenített szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Bár ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra sikerült tiszta, megszentelt olajhoz jutni és a templomot újra felavatni.

Az ünnepre, amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek, azóta mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet az úgynevezett szolgagyertyával (samesz). A gyújtás után az égő sameszgyertyát is helyére teszik. Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez, és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában – miként a szentélyben – a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva. Otthon az ablak közelébe helyezik, hogy fénye kifelé is világítson, és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél óráig kell égniük, és nem szabad őket világításra használni.

Hanuka idején sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A hagyomány szerint amíg a hanukai lámpás fénye ég, a gyermekeknek és az asszonyoknak sem szabad dolgozni és tanulni, mert ők is részt vettek a szabadságharcban.

MTI