Evangélikusok

Négyszáz évvel ezelőtt, 1606. december 29-én Kassán halt meg Bocskai István fejedelem. Kolozsvárott született középnemesi családban 1557. január 1-jén. Szülőháza Mátyás király szülőháza közelében állt. 1592-ben lett váradi kapitány; 1595-ben az al-dunai Gyurgyevónál nagy csapást mért a törökre.

Basta generális Erdélyben 1600-ban rémuralmat teremtett. A nemesek elmenekültek, és a parasztok magukat fogták az eke elé (ezt nevezték Basta szekerének). Bocskai fölemelte szavát a rémuralom ellen; Rudolf császár Prágában két évre lecsukatta. Szabadulása után hazatért a birtokaira.

A török földre menekült Bethlen Gábor felkérte Bocskait, hogy álljon a felkelők élére. Levelét elfogta Belgiojoso kassai főkapitány, és csapataival Bocskai ellen indult. Bocskai a hajdúk segítségével 1604. október 15-én Álmosd és Diószeg között megverte a főkapitány seregét, és bevonult Kassára. 1605 februárjában Medgyesen Erdély, áprilisban Szerencsen pedig Magyarország fejedelmének választották. Még a török szultán is díszes koronát küldött neki, de ő nem fogadta el. Ez a korona most is látható a bécsi Burgban.

1. december 12-én a korponai gyűlésen szabadságlevelet adott a hajdúknak, amelyért katonáskodniuk kellett, mint a székelyeknek. (A hajdúk a magyar szürkemarhát hajtották Európa piacaira.) A szabadságlevéllel letelepítette a hajdúkat a saját birtokaira a hajdúvárosokba, Böszörménybe, Hadházra, Dorogra, Nánásra, Szoboszlóra, Vámospércsre. A hajdúk felett a hajdúkapitány rendelkezett, aki Böszörményben rendezte be szállását. Ez a rendszer háromszáz éven át állt fenn. 1876-ban Debrecen székhellyel létrehozták Hajdú vármegyét. Böszörményben a hajdúkapitány székhelyén rendezték be a hajdúmúzeumot, ahol a mai napig is látható Bocskai szabadságlevele.

Rudolf császárral 1606 júniusában megkötötte az első bécsi békét, amellyel biztosította Magyarország rendi működését és a protestánsok vallásszabadságát. Ezután választhattak a protestánsok szuperintendenseket, püspököket.

Bocskai István 1606. december 29-én Kassán halt meg. Végrendeletében Magyarország és Erdély magyarjait egymás támogatására szólította fel.

Kálvin János születésének négyszázadik évfordulóján, 1909-ben Genfben építeni kezdték a protestantizmus emlékművét, amely 1917-re, a lutheri reformáció négyszázadik jubileumára készült el. Egyetlen magyar ember szobra látható az emlékművön: Bocskai István fejedelemé.

Dr. Reményi Mihály