Élő víz

Ma Jézus Krisztus keresztelési parancsa alapján megkeresztelnek téged. Elmondják feletted a keresztény bizonyságtétel ősi igéit anélkül, hogy te ebből bármit is felfognál. De nekünk magunknak is elölről kell kezdenünk mindezek megértését: mit jelent a kiengesztelés és megváltás, a Szentlélektől való születés, az ellenség szeretete, a kereszt és feltámadás, mi a Krisztusban való élet és a Krisztus követése. Mindez olyan nehéz és távoli, hogy alig merünk ezekről beszélni. A hagyományozott szövegben és szertartásban valami újat, forradalmit sejtünk, amit még nem tudunk felfogni és megvallani. Ez a mi bűnünk.

Egyházunk, amely ezekben az években csak fennmaradásáért küzd, mintha ez lenne a feladata, alkalmatlan arra, hogy hirdesse az embereknek és a világnak a kiengesztelés és megváltás igéit. Némuljon el a régi, elerőtlenedett szöveg. Kereszténységünk lényege ma is az imádság és az igazság cselekvése. E kettő újítsa meg a keresztények gondolkodását, beszédét és az egyház szervezetét.

Mire megnősz, más lesz az egyház. Eljön a nap, amikor lesznek, akik úgy hirdetik Isten igéjét, hogy megváltozik és megújul a világ. Lehet, hogy nyelvezetük nem lesz vallásos, de szavuk megbékéltet és kiengesztel, Jézus beszédéhez hasonlóan megragadja és hatalmába keríti az embereket, és Isten igazságát és békességét, országának közelségét hirdeti. Addig is, a csöndes várakozásban lesznek olyanok, akik imádkoznak, igazságot cselekszenek, és Isten idejére várnak. Bárcsak hozzájuk tartoznál, és rólad szólna az ige: „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.” (Péld 4,18)