Keresztutak

Lemondott tisztségéről Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke, XVI. Benedek pápa pedig elfogadta lemondását – jelentette be vasárnap egyidejűleg a Vatikán és a varsói pápai nunciatúra. A Vatikán szóvivője az „egykori üldözők bosszújának” minősítette a történteket.

A hatvanhét éves Wielgus múlt pénteken, hivatalba lépésének napján nyilvánosan beismerte, hogy a kommunista rendszer idején a lengyel titkosszolgálat (SB) informátora volt, miután ezt megállapította a múltját vizsgáló különleges lengyel püspöki bizottság. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a főpapot már 1967-ben beszervezte a titkosrendőrség, amikor még a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatója volt, sőt „különleges ügynöki kiképzést” is kapott.

A beismerés nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban, a szombati kommentárok a befolyásos lengyel katolikus egyház példa nélküli válságáról beszéltek, és többségük külön kifogásolta, hogy Wielgus csak azután vallotta be kollaboráns múltját, miután hivatalosan átvette a varsói érsekséget. A püspök kezdetben tagadta a vádakat, majd kénytelen volt beismerni, hogy 1978-ban együttműködési megállapodást írt alá a belbiztonsági szervekkel cserébe azért, hogy az NSZK-ba mehessen folytatni tanulmányait, de azt állította, hogy soha senkit nem jelentett fel, és nem okozott kárt senkinek.

A Vatikán ugyanakkor még pénteken is kiállt Wielgus mellett, és megismételte azt a december 21-én, az első vádak napvilágra kerülése után kiadott közleményt, amely leszögezte: „A Szentszék megvizsgálta életének valamennyi körülményét, köztük a múltjára vonatkozókat is. Ez azt jelenti, hogy a Szentatya teljes egészében megbízik Stanislaw Wielgusban, és nyugodt lelkiismerettel bízta rá a varsói érsekség pásztori misszióját.” Az új érsek azonban a híveknek küldött üzenetében még aznap közölte, hogy a pápa kezébe tette le jövőjét.

A katolikus egyházfő az érsek lemondását a kánonjog 401. paragrafusának 2. bekezdése alapján fogadta el. E bekezdés ugyanis kimondja, hogy „az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt úgy érzi, kevéssé alkalmas arra, hogy tisztségét betöltse, felkéretik a hivataláról való lemondásra”.

A kommüniké szerint a hetvenhét esztendős Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása ideiglenesen visszaveszi az érseki teendőket.

A Szentszék szóvivője vasárnap az „egykori üldözők bosszújának” nevezte a történteket. „A lengyelországi katolikus egyház elleni támadások jelenlegi hulláma – oly sok évvel a kommunista rezsim vége után – azt a látszatot kelti, hogy egy különös szövetség jött létre az egykori üldözők és az egyház más ellenfelei között” – mondta. Federico Lombardi szerint ezek a „támadások a hit és a lengyel nép szabad akarata által legyőzött egykori ellenfelek vendettájának tűnnek”, és „nincs szó az átláthatóság, az igazság őszinte kereséséről”.

A szóvivő szerint mindazonáltal az érsek pápa által is elfogadott lemondása „megfelelő megoldásnak tűnik arra a zavarodottságra, amely Lengyelországban kialakult” a Wielgus titkosszolgálati múltjával kapcsolatos leleplezések nyomán. Lombardi atya elismerte, hogy Wielgusnak a kommunista rendszer idején tanúsított magatartása az „alázatos és megindító bocsánatkérés ellenére súlyos csorbát ejtett tekintélyén”, és az érsek „helyesen tette, hogy lemondott”. „Az egyház nem fél az igazságtól, tagjainak pedig be kell ismerniük hibáikat” – hangoztatta a Vatikán szóvivője.

Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt tették közzé. Az elmaradt ceremónia helyett az utolsó pillanatban hozott döntés nyomán hálaadó Te Deumot celebráltak a varsói Szent János-székesegyházban Glemp bíboros szolgálataiért, aki prédikációjában védelmébe vette Wielgust, bírálva a Nemzeti Emlékezet Intézetét is, ahol az érseket kompromittáló mikrofilmeket megtalálták. „A múlt megismerésében nem elég csak azokat a dokumentumokat megismerni, amelyek az ő birtokukban vannak” – figyelmeztetett Józef Glemp.

MTI