Szószóró

Szeptember közepe óta próbálom megfejteni – amióta országos ifjúsági referensként dolgozom egyházunknál –, de kedves testvérek, bocsássanak meg, ha nem tudok a címben feltett kérdésre konkrét, szépen hangzó választ adni…

Kíváncsi vagyok, Önök hogyan válaszolnak rá! Mitől lesz egy program országos? Sokszínű egyházunk tagjai akarnak-e és képesek-e egymással együtt dolgozni? A sok különböző kegyességi irányzat közepette nem pont a fiatalok igényeiről feledkezünk-e meg? Nekik mire van szükségük? Mi, akik ifjúsági munkával foglalkozunk, saját magunkat képzeljük-e Istennek, vagy hajlandók vagyunk önmagunkon túlemelkedve edénnyé válni?

Mit akar ez az egyház 2007-ben a fiatalokkal? Mit akarunk a következő öt évben elérni? Ha működő ifjúsági szervezet szeretnénk lenni, akkor ezekre a kérdésekre olyan válaszokat kell tudnunk adni, amelyeket egyházunk minden tagja el tud fogadni és magáénak vall. A júniusban tartandó paksi országos találkozó témája többek között a generációk közötti megbékélés lesz. Hogyan válhatunk a fiatalok iránt szívünket kitáró integratív egyházzá?

Én egyet tudok, kedves testvérek: itt van ez a sok fiatal ebben az országban, és az Isten kőkeményen számon fogja kérni rajtunk, hogyan szerettük őket, hogyan foglalkoztunk velük, mit mutattunk és mit adtunk nekik.

És most kérem a történeteket. Szeretnénk egy örömnaptárat kiadni az ifjúsági munka „sikertörténeteiről”, tanulságairól.

Aki pedig ezen a nyáron szeretne országos szervezésű ifjúsági tábort tartani, azt arra kérem, hogy sürgősen, legkésőbb január 16-ig jelentkezzen a konkrét tervvel a következő címek valamelyikén:

anna.frenyo@lutheran.hu vagy MEE Ifjúsági Osztály, 1085 Budapest, Üllői út 24.

Frenyó Anna