Keresztutak

„Erdély általában és különösen Nagyszeben olyan hely, ahol […] a többségben lévő ortodox hívők mellett az evangélikus és református, a római katolikus, a görög katolikus és a baptista hagyományoknak is szerepük van a tágabb ökumenikus színtéren. […] Biztosítanunk kell azt is, hogy a többi egyház képviselői ne csak láthatóak, hanem hallhatóak is legyenek – és nemcsak románul, hanem magyarul is” – mondotta egyebek mellett Colin Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára január 25-én Gyulán azon a regionális találkozón, amely a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kezdeményezésére jött létre, fontos állomást jelentve a 3. európai ökumenikus nagygyűlés zarándoklatában, amelynek a csúcspontja ez év szeptemberében lesz Nagyszebenben.

E zarándoklat, amint már hírül adtuk, éppen egy esztendővel ezelőtt indult Rómából, és sok-sok helyi, illetve területi találkozón keresztül, valamint a Wittenbergben rendezendő összeurópai találkozó után fejeződik be Nagyszebenben. Pontosabban: reméljük, hogy nem fejeződik be itt, hanem megtermi gyümölcsét, s a még mindig széttöredezettségben és értékvesztésben szenvedő Európának a megújulás és az egység reménységét nyújtja a későbbiekben is.

Ennek jegyében nyertek meghívást e találkozóra a római katolikus, református, evangélikus, baptista és román ortodox egyházak tíz-tíz fős delegációi a határ két oldaláról, így mintegy száz résztvevő gyűlt össze. Az összejövetel a református egyház gyülekezeti termében tartott ökumenikus tanácskozással nyílt meg, délután a római katolikus templomban magas színvonalú koncerttel folytatódott, s este a román ortodox templomban felemelő ökumenikus istentisztelettel zárult. Köszöntötte a tanácskozást Románia konzulja és Gyula város polgármestere.

Colin Williams főtitkár örömmel üdvözölte a jelenlévőket, s előadásában – amelynek egy részletét tudósításunk elején idéztük – bepillantást adott a 3. európai ökumenikus nagygyűlés tartalmába, céljaiba és gyakorlati struktúrájába is. Az előadást három korreferátum követte, Bölcskei Gusztáv református, Gyulay Endre római katolikus és Drincec Sofronie román ortodox püspök részéről. Mindhárman jelentős eseménynek ítélték e gyulai találkozót és a szeptemberben megrendezendő nagygyűlést egyaránt; az előbbivel kapcsolatban az ökumenikus együttműködési készséget emelték ki, a nagyszebeni gyűlést pedig mint az európai és a helyi ökumené megújulásának nagy lehetőségét említették.

Bölcskei püspök annak fontosságát hangsúlyozta – megerősítve Colin Williams szavait –, hogy vissza kell adni az európai egyházak és hívek bátor hit- és öntudatát: az abban való bizonyosságot, hogy ma is lehet az evangélium mércéje szerint élni. Gyulay püspök pedig kiemelte: Európa keresztény értékeit újra számba kell venni és világosan artikulálva viszsza kell adni Európa népeinek.

A panelbeszélgetésben tíz-tíz fő képviselte a már említett romániai és magyarországi egyházakat. Az élénk eszmecsere során Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke arra emlékeztetett, hogy az ökumenének csak annyiban van értelme, amennyiben a keresztény missziót szolgálja.

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök Törökország európai integrációjának nehézségére utalt, összefüggésben azzal a ténnyel, hogy az Európai Unió alkotmányos szerződésének tervezetében nem szerepel utalás Európa kultúrájának keresztény gyökereire. Továbbá a görög katolikus egyház képviselőit hiányolta – nyilván azért, mert a görög katolikus–ortodox viszony külön nehézséget jelent a romániai ökumené számára.

Tőkés László nagyváradi református püspök csalódásának adott hangot, amiért Romániában nem jött létre az ökumenikus együttműködés a maga őszinte testvériségében, noha politikai akadálya már nincsen. Ennek az is jele, hogy még mindig nem alakult meg az egyházak ökumenikus tanácsa. Ugyanakkor pozitív példaként említette, hogy amikor e szolidaritás megvan, akkor az egyetemesen javára szolgál Krisztus ügyének. A román ortodox egyház képviselői Tőkés püspök fölvetéseit túlzónak ítélték.

Kránitz Mihály római katolikus teológiai professzor azt a reményét fejezte ki, hogy a grazi nagygyűléshez hasonlóan – amely 1997-ben kezdeményezte az Európai Ökumenikus Charta megfogalmazását – a nagyszebeni nagygyűlés egy markáns dokumentumban hívja fel a figyelmet Európa keresztény alapjaira, értékeire, s azzal megelevenítően hat mind az egyházakra, mind pedig a közéletre.

Ezt követően került sor a román ortodox katedrálisban az ünnepi ökumenikus istentiszteletre, amelynek liturgiájában az említett egyházak püspökein és főpásztorain túl részt vett a metodista egyház szuperintendense is. D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a mikeási prófécia alapján tette fel a provokatív kérdést: vajon mindig azt akarjuk tudni, hogy mit kíván tőlünk az Úr, vagy más elvárásoknak is meg kívánunk felelni? Egyetemes érvénnyel helyezte a résztvevők szívére a próféta szavát: „…élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mik 6,8)

Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának elnöke az ez évi imaheti evangélium (Mk 7,31–37) alapján tartotta szentbeszédét. Azt kívánta, hogy halljuk meg Isten igéjét, és úgy hirdessük, hogy azt „szelektív hallású kortársaink” is meghallják. Figyelmeztetett arra, hogy a „tízváros” pogány vidéke már Európában, Magyarországon és Gyulán van, ahol az elkötelezett Krisztus-hívők együtt is kisebbségben vannak. Mi vagyunk azonban azok, akik tudjuk, hogy a gyógyulás Krisztusnál van, s ez reménységet ad – hangsúlyozta.

Január 25-én, a hagyomány szerint Pál apostol megtérésének, „fordulásának” napján jött létre e találkozó. Résztvevői együtt tanácskoztak, vendégeskedtek, gyönyörködtek és imádkoztak. A közösség erejét megtapasztalva mindannyian abba az irányba fordultak egy kicsit, ahonnan Krisztus ragyogását érezhetik, és Európa megújulását, egységét remélhetik a keresztények.

Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára