Keresztutak

A csengődi evangélikus hívek még ma is megilletődött csodálkozással fogadják, hogy az ő községük kis templomában az ökumenikus imahét utolsó napján megjelennek a magyarországi keresztény egyházak rangos vezetői és képviselői, hogy közös szolgálatot végezzenek, és együtt imádkozzanak a kereszténység egységéért. 1987 januárjában az akkori csengődi lelkész, ifj. Hafenscher Károly nagy meglepetést okozó lépésre szánta el magát: meghívta az akkori kalocsai koadjutor érseket, dr. Paskai Lászlót, hogy közösen szolgáljanak az imaheti istentiszteleten.

Akkor senki sem gondolta komolyan, hogy katolikus főpap elfogad egy ilyen meghívást. Paskai László azonban eljött, és ez áttörést jelentett a magyar ökumenikus egységtörekvésekben: a katolikus egyház első alkalommal képviseltette magát főpapi szinten az ökumenikus imahéten.

Az idei, január 28-án tartott ökumenikus istentiszteleten négy magyarországi keresztény egyház képviselői végeztek szolgálatot: a katolikus egyház részéről dr. Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek és Hozdik Zsolt csengődi plébános vett részt a közös imádságban. Az ökumenikus igeliturgiában szolgálatot vállalt Hegedűs Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese, Pénzes Péter, a Kiskőrösi Református Egyházközség lelkésze, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Boros Dávid, a Kiskőrösi Baptista Gyülekezet lelkésze, Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Hafenscher Károly lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatója és Nagy Veronika, a Csengőd–Páhi–Kaskantyúi Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze. Isten igéjét dr. Paskai László és Gáncs Péter hirdette.

A nyugalmazott érsek Lk 24,44–52 alapján tartott prédikációjában megfogalmazta, hogy Jézus feltámadása után a Jeruzsálembe örömmel visszatérő tanítványokhoz hasonlóan mi is örömmel emlékezhetünk ezen az évfordulón – valódi örömre ad okot, hogy a Jézus Krisztusban közösen hívők, az egy keresztségben részesültek összegyülekeznek, közösen imádkoznak, együtt tesznek vallást hitükről, és egy közösségben hallgatják Isten igéjét. A húsz évvel ezelőtt történteket felidézve Paskai László kiemelte annak a jelentőségét, hogy az áttörés után egy évvel már a katolikus egyház közreműködésével szervezték az imahetet. A keresztények csak közös Uruktól, Jézus Krisztustól kérhetik, hogy teremtse meg az egységet, de ez csak akkor lehetséges, ha a lelkükben megvan a nyitottság Krisztus igéjének befogadására – hangsúlyozta a nyugalmazott érsek.

Gáncs Péter Róm 8,31–39 alapján tartotta igehirdetését. Felhívta a figyelmet: az ökumenikus imahét legfontosabb üzenete az, hogy tekintsünk távolabbra, és vegyük észre a testvéregyházak lelki kincseit, amelyekkel gazdagítják egymást. A püspök megerősítette, hogy sok mindenért kell hálát adnunk, de hozzátette, hogy nem szabad hallgatnunk arról, ami még rendezetlen. Az egészséges ökumenének őszintének kell lennie, mert ha csupán udvarias protokollban és kiüresedett gesztusokban merül ki, nem érheti el a célját. Egymást elfogadó testvérekként kell becsületesen szembenéznünk azzal, hogyan is viszonyulunk egymáshoz.

Gáncs püspök súlyos érveket sorakoztatott fel: a közös imádság, a bűnvallás, a megbékélést kifejező pax szép liturgikus gesztusok, de ezek után kellene következnie a legfontosabbnak: a közös úrvacsorai közösségnek. Úgy tűnik ugyanis, hogy Krisztus teste és vére, amelynek a legmélyebb értelemben kellene összekötnie bennünket, még mindig inkább elválasztja a Krisztus-hívőket. Az evangélikus püspök rámutatott: ahhoz, hogy a végső cél felé haladhassunk, bennünk kell tovább növekednie az egységre való testvéri törekvésnek, s ahogy a húsz évvel ezelőtti kezdeményezés bátor tett volt, úgy a folytatáshoz is bátorság kell. Az egységet nem kell megteremtenünk, az adott: Krisztusban a keresztények egyek – ezt a tényt el kellene fogadnunk magunkban is.

Petri Gábor

Regionális hozzárendelés: Cseng?d–Páhi–Kaskantyúi Evangélikus Társult Egyházközség