A hét témája

A tavaly fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő, 1992-től újra evangélikus kézben lévő bonyhádi középiskolának 1935 óta van kollégiuma. Az új, minden igényt kielégítő kollégiumépületet 1996-ban avatták fel.

A gimnázium hatszáztizennégy diákjának tizenegy százaléka evangélikus. A háromszáz – többnyire Tolna és Fejér megye területéről érkező – kollégista között ez az arány valamivel magasabb, tizennégy százalékos. (A szekszárdi Duna-híd megnyitása óta egyébként egyre többen jelentkeznek a bonyhádi középiskolába Bács-Kiskun megyéből, ezen belül is Kiskőrösről és Soltvadkertről.)

A gimnáziumba való bekerülés tekintetében – ahogy azt Ónodi Szabolcs igazgatótól megtudtuk – elsőbbséget élveznek azok, akik kifejezetten egyházi volta miatt választják ezt az iskolát; közülük is elsősorban azokat részesítik előnyben, akiknek tényleges, élő kapcsolatuk van valamelyik gyülekezettel. A kollégiumba való felvétel esetében rászorultság szerint „rangsorolják” a gyerekeket, vagyis azt mérlegelik, hogy mennyire veszélyeztetné tanulási lehetőségeiket az, ha nem lennének kollégisták.

A nagy létszám ellenére megpróbálnak családias légkört kialakítani a kollégiumban. A zárkózottabb diákok beilleszkedését többek között Makán Hargita iskolalelkész is segíti, aki a hétfői áhítaton kívül olvasóesteket is szervez a diákoknak. A hitélet gyakorlását segíti még a bibliaóra és a hittan.

A kollégisták szabadidejének hasznos eltöltését huszonhétféle program segíti. A tizenkét fős nevelőtestület tagjainak, illetve külsősöknek, például zenetanároknak, táncoktatóknak a segítségét is igénybe veszik ahhoz, hogy értelmes elfoglaltságokat tudjanak felkínálni az ottlakóknak.

Mivel a kollégiumot évente csak száznyolcvan napon át használják a diákok, az év fennmaradó napjain vendégeknek adja ki a szobákat az iskola. Az így befolyt összeget visszaforgatja és a kollégium fejlesztésére fordítja. Így gazdagodott a szabadidős kínálat két szaunával. Az elmúlt tanévben olyan jól sikerült a nyári szezonjuk, hogy a bevétel egy részéből a kollégisták (mind a háromszázan…) Bécsben töltöttek egy hétvégét advent idején. Az iskola vezetősége így köszönte meg nekik azt az önzetlenséget, amellyel hétről hétre hozzájárultak az iskola idegenforgalmi tevékenységéhez, vállalva a szobájuk átengedésével járó kellemetlenségeket.

Természetesen évente több alkalommal saját kollégistáiknak is szerveznek bentlakásos hétvégéket, amelyeket szakmai, kulturális és sportprogramokkal töltenek meg. Az üzemi konyhaméret miatt ez csak egy bizonyos létszám – általában negyven fő – felett lehetséges, így a csupán néhány tanulót érintő hétvégi programok esetében vagy a nagy távolságból (például Szerbiából) érkező diákok hétvégi elszállásolásakor kollégiumon kívüli megoldást kell találnia az iskolának. A probléma megoldására több lehetőség is van. A majosi parókián – Makán Hargita gyülekezetében – kétszobás diákszállót alakítottak ki a részükre, illetve az iskolatársaiknál is tölthetik a hétvégét.

„A kollégisták máshogyan viszonyulnak a világhoz. Megismerik és magukévá teszik, elfogadják a keresztény értékrendet. Megtanulnak szeretetteljes környezetben együttműködni. Megtapasztalják és elfogadják, hogy egymásra vannak utalva” – mondja Ónodi Szabolcs. „A nap huszonnégy órájában azonos pedagógiai hatás éri őket. Ezzel jól szervezhető a szabadidős kínálat, mely kiegészíti a délelőtti tanítási rendet. Reményeink szerint így együtt tudunk megfelelni a kétszáz éves bonyhádi hagyományoknak, annak, hogy az iskola megszentelt tűzhelye az örökké való eszméknek és ideális eszményeknek.”