A hét témája

Nyíregyházán egészen 1999-ig nem volt evangélikus kollégium. Akkor a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola tőszomszédságában, mégis önálló, a város evangélikus iskoláitól független intézményként alakult meg a Luther Márton Kollégium. Új, százhúsz férőhelyes épülete 2001-ben készült el. Az építkezés költségeinek nagy részét az országos egyház állta; a város negyvenmillió forinttal támogatta a projektet. Az intézmény nem csak az evangélikus intézmények tanulóinak kollégiumi elhelyezésére szolgál, még ha a legtöbben a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba járnak is: a város más középiskoláiból – így például a megye legjobb középiskolájának számító Krúdy Gyula Gimnáziumból – is fogad tanulókat.

Martinovszky István igazgató tájékoztatása szerint a kollégiumban jelenleg százharminc diák lakik – a lányok és a fiúk aránya hatvan-negyven százalék –; a folyamatos túljelentkezés miatt a vendégszobák is állandóan foglaltak. Az alapító okirat szerint tízéves kortól fogadják a gyerekeket – „Aprajafalva” lakóit, vagyis a felső tagozatos korúak csoportját mintegy tizenöt-húsz fő alkotja –, akik egészen a középiskola befejezéséig, de legfeljebb húszéves korukig lakhatnak a kollégiumban. A diákok jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részéről (elsősorban Záhony környékéről) és Borsodból érkezik, de van néhány határon túli (kárpátaljai és erdélyi) fiatal is. Utóbbiak számára a hazautazás lényegesen nagyobb gondot jelent, mint magyarországi társaiknak, így ők kéthetente hétvégén is bent maradhatnak a kollégiumban.

Félévente egyszer, az úgynevezett „hosszú bent maradás” keretében mindenkit a kollégiumban tartanak. Péntek estére vetélkedőket és sportprogramokat szerveznek a diákoknak, szombaton általában kirándulni viszik őket a közelbe, vasárnap pedig az evangélikus Nagytemplom istentiszteletén vesznek részt velük, amelyen a kollégium énekkara és több tehetséges diákja is szolgál.

A kötelező szilenciumon kívül – a tanulásban a hatfős, szaktanárokból álló nevelőtestület tagjai nyújtanak segítséget a diákoknak – egyébként a kollégisták sport- és kézműves-foglalkozásra járhatnak, bekapcsolódhatnak a színjátszó kör munkájába, tagjai lehetnek az általában húsz-huszonkét fővel működő énekkarnak, de akár a Martinovszky István által tartott, Tudomány és hit elnevezésű szakkört is látogathatják.

Bár a kollégistáknak csak a tíz százaléka evangélikus, a hétfő esti énektanuláson, illetve a szerda esti áhítaton mindenkinek kötelező részt vennie. Az áhítat szolgálatát minden héten más-más felekezet lelkipásztora végzi. Az egyházi esztendő nagy ünnepeire készülve természetesen az evangélikus templom alkalmait – adventi, böjti, reformációi sorozatait – látogatják.