e-világ

Állítólag egy evangélikus vallású erdélyi vadász mentette meg a teljes kihalástól az erdélyi kopót. A 19. században ez a nemes tartású vadászkutya még meglehetősen elterjedt volt Magyarországon, de a vadászati módszerek változása miatt a 20. század első felére – Erdély kivételével – mindenhonnan eltűnt. Az erdélyi kopó ugyanis a hegyvidéki kopóztatáshoz „értett”, hazánknak pedig csak a keleti végeiben volt olyan összefüggő, erdős hegységrendszer, ahol a vadászok megfelelő módon ki tudták használni a kutya képességeit. Amúgy a fajta virágkorát a középkorban élte, amikor is a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt.

Két alfaja alakult ki, a rövid és a hosszú lábú. A két fajtát más-más feladatra használták: míg a hosszú lábút főként erdei vadászatokon nagyvadak – például medve, bölény, vaddisznó vagy hiúz – ellen vetették be, addig a rövid lábút apróvadak, illetve a sziklás terepen zergék vadászatára alkalmazták. Amikor aztán Erdélyt elfoglalták az előretörő román csapatok, az erdélyi kopó a kihalás szélére sodródott. Erdély új urai ugyanis nem ismerhették el román nemzeti fajnak, lévén hogy az állat a bejegyzett kilenc magyar kutyafajta egyike. Ezért aztán inkább kártékony dúvadnak minősítették, és a magyar agárral együtt az erdélyikopó-állomány teljes kiirtását is elrendelték. És ez majdnem sikerült is. Miután Romániában 1944 és 1969 között egyetlen almot sem regisztráltak, a Nemzetközi Kutyaszövetség kihaltnak nyilvánította a fajtát.

1968-ban a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetői hosszú keresgélés után Máramarosszigeten, egy vadásznál mégis találtak néhány „túlélő” egyedet. Az állatkert vezetői a legnagyobb titokban két kölyköt vettek a vadásztól, és hajmeresztő körülmények között átcsempészték őket a román–magyar határon. Mindezt „természetesen” hamis iratokkal tudták megvalósítani, igazolva, hogy a két kopó nem más, mint a román diktátor, Ceausescu elvtárs személyes ajándéka a magyar pártfőtitkár, Kádár elvtárs részére. A román határőr nem mert kételkedni a papír hitelességében, még tisztelgett is a vámsorompó mellett.

Így lett Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka a budapesti állatkert lakója és a modern erdélyi kopó fajtájának a megteremtője. Azóta az összes hazai erdélyi kopó ennek a két állatnak a leszármazottja. Romániába, azon belül is Erdélybe, vagyis az őseik földjére is innen, a budapesti állatkertből tértek vissza az erdélyi kopók.

Jezsó Ákos