Keresztutak

A cseh államnak ma nincs lehetősége arra, hogy jóvátegye az összes sérelmet, amely az egyházakat érte a múltban – állítja Václav Klaus cseh államfő abban a nyílt levelében, amellyel a Morvasziléziai Keresztény Akadémia memorandumára válaszolt. A legfőbb cseh állami tisztviselőknek megküldött memorandum határozottan követeli, hogy az állam végre rendezze viszonyát az egyházakkal, és adja vissza múltban elkobzott vagyonukat.

Klaus válaszában, amelyet az elnöki iroda hozott múlt csütörtökön nyilvánosságra, felhívta az egyházi vezetők figyelmét: az egyházi vagyon tételes visszaadásának ilyen határozott hangú követelése azt vonhatja maga után, hogy az állam és az egyházak teljes egészében szétválnak.

„Az államnak ilyen esetben teljes egészében le kellene állítania az adófizetők (köztük a nem hívők) pénzének folyósítását az egyházaknak, meg kellene szüntetnie az egyházi házasságkötések elismerését, meg kellene akadályoznia az egyházi iskolák besorolását az állami oktatási rendszerbe és hasonlók” – szögezte le a cseh államfő. Rámutatott: lehetetlen az egyik oldalon „teljes anyagi kárpótlást” kérni, ugyanakkor „partneri viszonyt” követelni az állam és az egyházak között. Klaus szerint az egyházak finanszírozásának kérdésében olyan modellt kell találni, amely lehetővé teszi az egyházak működését, a kezelésükben lévő műemlékek felújítását és karbantartását.

A Morvasziléziai Keresztény Akadémia a múlt hét közepén kiadott memorandumában azt követelte a cseh állami vezetéstől, hogy haladéktalanul adja vissza az egyház vagyonát, és rendezze a cseh állam és a Vatikán viszonyát.

Csehország az utolsó olyan európai országok közé tartozik, amelyeknek nincs szerződésük a Vatikánnal. A felek 2004-ben ugyan aláírták a dokumentumot, de a cseh parlament azt nem hagyta jóvá, mert úgy látta, hogy kedvezőtlen Csehország számára. Klaus is kijelentette, hogy számára a szerződés ebben a formájában elfogadhatatlan. Az egyház szerint viszont az átdolgozásra nincs semmi ok.

A cseh állam és a katolikus egyház viszonyában jelenleg azért keletkezett újabb feszültség, mert egy prágai bíróság újra az államnak ítélte a Hradzsinban lévő Szent Vitus-székesegyházat. Az állam és az egyház pere a katedrális birtoklásáért immár tizennégy éve folyik.

Csehországban az egyházak súlya jóval kisebb, mint Magyarországon vagy más közép-európai országokban. A cseh lakosság több mint kétharmada ugyanis hivatalosan is ateistának vallja magát.

A keresztény memorandumot mintegy tizenötezer ember írta alá. Klaus válaszában az aláírókat „aktivistáknak” minősítette, s úgy vélte, hogy a memorandum nem az egyszerű hívők, hanem az egyházi vezetők álláspontját és érdekeit tükrözi.

MTI