e-világ

A Rábcakapin élő Németh István mezőgazdasági vállalkozó és családja – felesége, Erika és két gyermekük – 1993 óta foglalkozik ökológiai gabona- és zöldségtermesztéssel, 2003 óta almatermesztéssel is. Egy hollandiai tanulmányút után vágtak bele a biotermelésbe, akkoriban húszhektáros területen, ma pedig már nyolcvanhektáros ökológiai mintagazdaságot tudhatnak magukénak. Termékeiket többek között a Hipp bébiételgyár, a budapesti Biopont cég és a Székesfehérvári Hűtőipari Rt. vásárolja meg és dolgozza fel, de árusítanak a budapesti Csörsz utcai biopiacon is, emellett Győrött, Mosonmagyaróváron, Csornán, Sopronban bioboltokban is megtalálhatók a termékeik. Leginkább pedig háztól adják el a megtermelt javakat. Egyik törzsvásárlójuk e sorok írója is, aki annak idején vett egy kiló teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet – ennek a varázslatos íze, minősége vitte el a termelőkhöz, hogy személyesen is megtapasztalja a csodát.

Gondozott porta, gyönyörű virágoskert, kutyák és lovak fogadják a rábcakapi biokertészékhez érkezőket. Az asszonyok, akik mossák, válogatják és értékesítik az árut, kedvesek, barátságosak. Itt mintha mindenki a családhoz tartozna….

– Miért váltottak majd tizenöt évvel ezelőtt az ökológiai termesztésre?

– Külföldi és belföldi szakemberekkel való találkozások, tapasztalatcserék világították meg számunkra, hogy a minőségi gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés jövője mindenképpen ez. A fenntartható fejlődés és az egészséges táplálkozás záloga a vegyszermentes, ízletes, tápláló, természetes élelmiszer.

– Miben rejlik a fő különbség a bio- és a hagyományos gazdálkodás között?

– A biogazdálkodásban sokkal több élőmunkára, odafigyelésre, továbbá sokkal átfogóbb és alaposabb természetes növényvédelmi ismeretekre és tapasztalatokra van szükség. A növényvédelem módjában és eszközeiben is óriási a különbség. Semmilyen vegyszert nem használhatunk, de speciális baktériumkészítményeket, gombabetegségek elleni növényi olajokat és egyéb természetes anyagokat igen. A talaj jó kondícióban tartását komposztálással érjük el, kizárólag kézi munkával gyomlálunk. Rendkívül fontos a vetésforgó kialakítása, illetve a növénytársítás, ami egymás növekedésére kedvezően ható növények egymás melletti termesztését jelenti.

– Németországban már tizenöt-húsz éve is többe került a „kisebb és csúnyább” biozöldség, -gyümölcs, mint „nagyobb és szebb”, vegyszerek felhasználásával termelt társai. Hogy is van ez?

– Ma a magyar emberek többsége sajnos még elsősorban az olcsó és külsőleg tetszetős árut keresi. Az a szempont, hogy az élelmiszerek egészségesek legyenek, vásárláskor nem az első helyen áll a kritériumok között. A biogazdálkodás drágább módszer, mivel drágább a vetőmag, drágábbak a természetes növényvédő szerek, a rengeteg kézi munkát is meg kell fizetni, öntözni kell. A biotermesztők nem törekednek tisztességtelen extraprofitra, hanem ennyivel kerül többe az előállítás. Viszont a termékek kimagasló minősége, íze, tápanyagtartalma, hosszú eltarthatósága önmagáért beszél. Teljes kiőrlésű biolisztjeinket, zabpelyhünket saját köves malmunkban őröljük, illetve pelyhesítjük. Kilónkénti ára a bevásárlóközpontokban kapható, nyomott árú fehérlisztének valóban a többszöröse, de micsoda különbség van a két termék között!

– Akkor tehát mégsem a gazdag emberek kiváltsága és valamiféle új trend követése a biopiacra járás?

– Az egészség a legdrágább, mivel nem lehet pénzen megvásárolni. Betegségeink hatvan-hetven százaléka táplálkozási eredetű. A sok vegyszermaradékos, túlságosan feldolgozott, finomított, ízfokozókkal, színezékekkel dúsított „táplálék” előbb-utóbb megteszi a hatását… Vevőink leginkább az allergiás és daganatos betegek és hozzátartozóik közül kerülnek ki, akik rájöttek: a gyógyulás és az egészség megtartása érdekében gyökeresen váltaniuk kell. Sokan vannak köztük a várandós és a kisgyermekeket nevelő kismamák és persze mindazok, akik az egészséges, természetes táplálkozás elkötelezettjei.

– Önök evangélikusok. Számít-e az ökogondolkodásban a hit?

– A földdel dolgozó, természetes módon élő ember saját bőrén is tapasztalja, hogy minden, ami körülöttünk van, Isten műve. A „józan paraszti ész” azt jelenti, hogy az ember addig tud normálisan gondolkodni, amíg természetes módon él, dolgozik, eszik. Amíg igenis számol azzal, hogy minden dolog mögött Isten rejtőzik. Keresztény emberként felelősek vagyunk a családunkért, hazánkért, Földünkért – a felelősségvállalást csakis a természetes dolgokhoz való visszatéréssel, visszatalálással valósíthatjuk meg.

Bogdányi Mária