Keresztutak

Egy ember, aki hallóvá tett bennünket

„Maga az Isten szólalt meg ékes, magyar nyelven azt követően, hogy Károli Gáspár a mi nyelvünkre fordította le a Bibliát. Hallóvá tett bennünket” – mondotta Tőkés László Király-hágó melléki református püspök Göncön, a Károli Gáspár-napok keretében megtartott ünnepélyes istentiszteleten múlt vasárnap.

A bibliafordító életének három legfontosabb települése, vagyis Gönc, Vizsoly és Nagykároly összefogásával immáron hetedik alkalommal rendezték meg a Károli Gáspár-napokat. Ez alkalommal Gönc, vagyis az a város volt a házigazda, ahol Károli – wittenbergi, majd svájci tanulmányok után – 1563-tól lelkészként szolgálta Istent és népét, és ahol 1591-ben el is temették. Itt alkotta meg nagy művét, azaz itt fordította le magyarra a teljes Bibliát, amelyet a szomszédos Vizsolyban nyomtattak ki 1590-ben. Jövőre Károli szülővárosa, Nagykároly, egy esztendővel később pedig Vizsoly ad majd otthont az ünnepségnek. (A történetírók szerint Károli Gáspár valószínűleg 1526 és 1530 között született.)

A gönci ünnepség előrendezvényei csütörtökön nyelvtanári konferenciával kezdődtek, pénteken pedig tanulmányi versenyekkel folytatódtak. A Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök fővédnökségével megtartott főrendezvény szombaton indult, és Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg a helyi református templomban. Kijelentette: az ünnepség nemcsak azokat a településeket fogja össze, amelyek Károli életéhez köthetők, hanem egyúttal az egy nyelven beszélő embereket is.

A megnyitó után a bibliafordítóra, valamint a hazai reformáció kezdeti időszakára emlékező tudományos előadások következtek. Másnap – azaz vasárnap – az igehirdetést Tőkés László református püspök tartotta az ünnepi istentiszteleten. Beszédében kiemelte: a mai ember süket és néma, mert nem hallja meg Isten üzenetét. Mint fogalmazott, még a próféták is kivesztek e világból. „De ha elnémulnak a próféták, akkor helyettük a köveknek kell szólniuk azért, hogy feleszméltessenek bennünket Isten igazára” – mondta. Tőkés szerint Károli korában sem volt jobb a helyzet, hiszen abban az időben az emberek többsége nem ismerte az igét, mert a Bibliát csak latinul lehetett olvasni. Ezért volt nagy jelentőségű a reformáció megjelenése, hiszen az emberek kezébe saját nyelvükön íródott Bibliát adott.

„Napjaink kommunikációs válságában megint nem halljuk az igét. A világ zaja elnyomja Isten szelíd szavát. De a nemzet is éppen olyan szétszakított állapotban van, mint Károli korában. Ebben az állapotban segíthet-e más, mint az, hogy visszatalálunk az igéhez, visszatalálunk Károli nyelvéhez, hiszen neki köszönhető, hogy az Isten megtanult magyarul. Nagy kincs ez, amelyet ápolni, védeni kell” – mutatott rá prédikációjában Tőkés László.

A Károli Gáspár-napok rendezvénysorozata április 23-án, hétfőn a gönci pálos kolostorhoz szervezett gyalogtúrával zárult.

Jezsó Ákos