Keresztény szemmel
Lélekminőség
A hosszú életért felelős gének titkát világszerte számos tudós igyekszik kideríteni. A jénai Leibniz Intézetben például a legrövidebb ideig élő gerincesekkel, a fogaspontyokkal kísérleteznek – adta hírül egy bulvárlap a közelmúltban. A cikk szerint egy csoport tagjait más, tovább élő állatokkal keresztezték, átlagosan két hónappal megnövelve ezáltal a fogaspontyok élettartamát. „Olyan géneket keresünk, amelyekkel befolyásolhatjuk az említett halfajta életidejét, és amint rájuk bukkanunk, az emberekben is azonnal kutatni kezdünk ezek után” – nyilatkozta az egyik kutató. Az említett anyagból az is kiderül, hogy a századik esztendő az a bűvös határ, amelyet a tudomány emberei át akarnak lépni; hiszik, hogy ezt a kort testi és szellemi egészségben bárki gond nélkül megélheti majd.
E sorokat olvasván az jutott eszembe, hogy számomra valójában szinte mindegy lenne, meddig élek. Természetesen örülnék annak, ha minél tovább itt maradhatnék ebben a földi világban, ám ezzel együtt úgy érzem: számomra fontosabb napjaim minősége, mint az, hogy minél több legyen belőlük.
A divatos életminőség kifejezést ma elsősorban egészségügyi vonatkozásban használják. Nekünk, akik Krisztus követőinek valljuk magunkat, mindig figyelnünk kell a lélek „minőségére” is. Nemcsak böjt csendjében vagy épp húsvétkor, a feltámadás örömét átélve, hanem bármikor, reggeli vagy esti elcsendesedésünkben megadatik a lehetőség, hogy eltűnődjünk rajta: vajon milyen lélek lakik bennem…? Az ige nagyon keményen fogalmaz: „Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” (Róm 8,9)
Ezután magától értődően merülhet fel a következő kérdés: bennem vajon a Krisztus lelke lakik-e? Isten szeretete tükröződik-e a szavaimban és a cselekedeteimben? A keresztény ember életének sarkalatos kérdése, hogy valóban az Úrnak átadott életet él-e. És erre gondolva nem az számít, hogy milyen hosszú, hanem az, hogy mennyire igaz, áldott az élete, az életünk. Ha valaki úgy érzi, hogy változásra, változtatásra van szüksége, kövesse bátran az ige szavát: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!” (Ézs 55,6) Ne halogassuk hát a döntést, hanem térjünk Istenhez, mert ő irgalmas, és kész arra, hogy segítsen, és új, „minőségi” életet adjon azoknak, akik kérik tőle.
– gazdag –