Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 17 - Polihisztor a haza szolgálatában

Evangélikusok

Polihisztor a haza szolgálatában

Bél Mátyás születésnapja lett a honismeret napja

Dunántúli és határon túli helytörténészek szakmai konferenciáját tartották Szombathelyen március 23–25. között. A háromnapos rendezvény rendkívül gazdag és színes programját olvasni is élmény. Ha egyenként térhetnénk vissza a hallottakra, újra elcsodálkoznánk, hogy mi minden van még rejtve szűkebb hazánk és a határon túli nemzetrészek sorsából. Öröm volt együtt látni azokat a szakembereket – s öröm volt elbeszélgetni velük –, akik fel is tárják e rejtett kincseket.

A konferencia második napján Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke bejelentette, hogy ezentúl március 24-e, Bél Mátyás evangélikus lelkész születésnapja a honismeret napja lesz.

Bél pozsonyi evangélikus lelkészként szolgált, de korának kiemelkedő polihisztoraként, a hazai honismeretírás megalapítójaként is tisztelhetjük őt. 1684-ben született, a racionalizmus és a pietizmus hajnalán élt. Korának legnagyobb tudású embere volt, méltatói „Magyarország ékessége”-ként említik; egész Európában csak még egy hozzá mérhető embert tartottak számon. Négy nyelven írt és beszélt, igazi európai polgár volt, mégis hazáját kívánta szolgálni minden tehetségével. Személyiségének kisugárzása nagy hatással volt tanítványaira. Egyiküktől – Sartoris (Szabó) Jánostól – tudjuk, hogy amikor iskolamesterük Besztercebányáról Pozsonyba távozott, több tanítványa is követte őt, köztük Sartorissal. Akik Bél Mátyás vezetésével jutottak a szellem és a tudás világosságára, azok ragaszkodtak oktatójukhoz.

A polihisztor a szívbéli hit embere is volt. Példamutatóan élte meg a hit és a cselekedetek egységét. Hogy lelkészi hivatását milyen kegyességgel gyakorolta, azt jól tükrözi az egyik eset: Krmann Dániel püspök, aki ortodox lutheránus beállítottságú volt, és nem szívelte a pietistákat, később a Rákóczi-szabadságharcban való részvétele miatt börtönbe került Pozsonyban. Bél Mátyás volt az, aki Jézus szavának eleget téve meglátogatta a börtönben sínylődőt.

A róla való megemlékezésként a konferencia résztvevői evangélikus liturgia szerint tartottak áhítatot a tanácskozás második napjának reggelén. A jelenlévők bibliai igék, Dán 12,2–3 és Zsid 13,7 fényénél keresték a választ arra, hogy mit is kezdjünk a régi szép idők nagy embereivel.

Régi és mai idők emberének örök példája lehet Bél Mátyás, aki egyszerre volt a hit és a tudás embere; ráadásul e kettő összhangban is volt az életében és munkájában. Okuljatok belőle! – int minket Isten örök igéje.

Gyarmati István