Keresztutak

Az interkulturális dialógus vallási dimenziója címmel szervezett április 23–24-én konferenciát San Marinóban az Európa Tanács (ET), amelynek hazánk 1990-ben lett teljes jogú tagja, a közép- és kelet-európai országok közül elsőként. A találkozóra az ET negyvenhat tagállamának küldöttei mellett keresztény, iszlám és zsidó vallási vezetők gyűltek össze kontinensünk miniállamában, hogy előkészítsék az ET és a különböző vallási közösségek közötti párbeszédet; a jövőben a tervek szerint évenként sor kerül a dialógusra. Az erről elfogadott dokumentum San Marinó-i deklaráció néven kerül be az 1949-ben alapított szervezet történelmébe. A tanácskozásra meghívást kapott Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke is.

Az Európa Tanács főtitkára, Terry Davis a tanácskozást intonáló beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben földrészünkön többnyire az úgynevezett „privát szférába” szokták sorolni a vallási meggyőződés ügyét, ami nem azt jelenti, hogy ez csupán másodlagos, elhanyagolható kérdés lenne. Az ET a vallást az emberi jogok fontos részének, valamint az emberi identitást meghatározó kulturális faktornak tekinti.

A főtitkár két jellemző európai trendet emelt ki. Egyrészt szinte minden országot jellemez már egyfajta kulturális tarkaság (diversity), amely erősíti a közös értékek keresését. Másrészt megfigyelhető, hogy a kifejezetten szekuláris társadalmakban is nagyobb jelentőséget kapnak a vallási szervezetek, mint korábban. Ennek magyarázata, hogy a vallási közösségek komoly szolgálatot tölthetnek be a társadalmi szakadékok áthidalásában, a sebek gyógyításában, az erőszak, a gyűlölet, a szélsőségek leküzdésében. Segíthetik a béke és tolerancia erősítését, világossá téve, hogy bármelyik vallást éri támadás, az sérti az összes többit is.

Fontos, hogy a dialógus lokális szinten is mindennapos gyakorlattá váljék. Kívánatos, hogy az adott szituációnak megfelelően a helyi zsidó, keresztény és mohamedán közösségek vezetői rendszeresen kommunikáljanak egymással az együttműködés érdekében. A főtitkár a híres görög bölcstől, Platóntól vett idézettel zárta beszédét: „Nincs olyan törvény vagy szertartás, amely fontosabb lenne, mint a megértés.”

A kölcsönös megértés, a különböző kultúrák közötti egészséges párbeszéd lehetőségeiről hoztak konkrét példákat az úgynevezett panelbeszélgetések, melyekben egy-egy előre felkért keresztény, zsidó, mohamedán, illetve „civil” (nem vallásos) közösség képviselője adhatta át tapasztalatait, ötleteit az interkulturális dialógus vallási összefüggéseiről.

Így kapott szót a meghívott magyar püspök is (képünkön), aki többek között beszámolt a Magyarországi Evangélikus Egyház több évszázados tapasztalatáról, az egymás mellett élő, egymást gazdagító magyar, német és szlovák tradícióról, továbbá felvázolta a sárszentlőrinci európai cigány kulturális központ tervét. A projekt modellértékű példa lehet az egymás mellett élő különböző kultúrák konstruktív együttműködésére, melyben a helyi evangélikus gyülekezet kezdeményező, katalizáló, aktív szolgálatot vállal. A dialóguskészség csupán üres szólam marad, ha nem válik a mindennapokban diapraxissá, közös cselekvéssé, egymást felvállaló, elhordozó életközösséggé.

A San Marinó-i konferencia biztató jelzésként is értékelhető: Európa talán újra felfedezi „elveszített lelkét”, és több lesz csupán gazdasági érdekszövetségnél. Ebben a gyógyító folyamatban felelős szolgálatot vállalhatnak a keresztény egyházak kisebb-nagyobb közösségei. Ez a reménység szólal meg a szeptemberben Nagyszebenben tartandó harmadik európai ökumenikus nagygyűlés mottójában is: „Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra – reménység Európa megújulása és egysége iránt”.

G. P.