Kultúrkörök

A moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztató Központ és fáradhatatlan igazgatónője, Kiss Ilona újabb sikert ért el a magyar–orosz művelődési kapcsolatok megújításában. A gyorsan modernizálódó főváros szívében, Puskin nagynénjének hajdani palotájában működő központ adott helyet a költészet napján, április 11-én rendezett nemzetközi tudományos ülésszaknak, amely az új, orosz nyelvű Balassi-kötettel foglalkozott.

Nevezetes kötet ez a műfordítás-gyűjtemény. Most először történt meg a magyar irodalom történetében, hogy egy magyar lírikus teljes költői életműve – nem csupán válogatás – megjelent idegen nyelven. Ráadásul nem valami eldugott helyen, ismeretlen kiadónál, hanem Oroszország legrangosabb világirodalmi sorozatában, az 1948-ban indult Irodalmi emlékekben, az Orosz Tudományos Akadémia kiadásában.

A műfordítók – köztük kiváló költők – munkáját Jurij Pavlovics Guszev vezette, a magyar irodalom nagy híve és elismert tolmácsolója. A Balassi-szövegek értelmezését az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszéke segítette. A részletes jegyzetapparátussal, a Balassi-versek irodalmi mintáinak szövegközlésével, három magyarázó tanulmánnyal ellátott, rengeteg képpel díszített orosz kiadást a nemrég elhunyt sorozatszerkesztő, Nyikolaj Ivanovics Balasov professzor gondozta.

A moszkvai intézet a kötet megjelenésének alkalmából a moszkvai Rudomino Idegen Nyelvi Könyvtárban és a Nyizsnyij Novgorod-i Területi Könyvtárban (a sárospataki gyűjtemény háború után oda került régi könyvanyagának hajdani őrzőhelyén) tartott – Csörsz Rumen István lantjátékával kísért – irodalmi esteket. Francia, magyar, olasz és orosz tudósok és műfordítók egész napos nemzetközi tudományos ülésszakon foglalkoztak Balassival és a reneszánsz szövegek tudományos hitelességű kiadásának kérdéseivel. Előadások hangzottak el a tours-i Reneszánsz Intézetnek és az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének internetes, valamint az MTA Irodalomtudományi Intézetének és az Orosz Tudományos Akadémiának nyomtatott szövegkiadásairól, Balassi istenes és szerelmes verseiről, a dallamokról, a versformákról, a költő olasz és orosz fordításának műfogásairól.

A sok nyelv költészetéből ihletet merítő Balassi Bálint a cseh, horvát, latin, lengyel, német, olasz, román és török kultúrát, valamint különböző felekezetek vallási világát építette be magyar költői életművébe. Ez a szellemiség immáron nemcsak angolul, bolgárul, franciául, lengyelül, németül, olaszul és törökül, hanem oroszul is szolgálja az egyetemes művelődést.

Köszönet mindazoknak, aki ezt a sok nehézség közepette, harminc éve terveződő könyvet létrehozták. Tőlünk, evangélikusoktól pedig külön köszönet jár azért, hogy a költő protestáns versei most pravoszláv környezetben, oroszul is megszólaltak.

H. Hubert Gabriella