Kultúrkörök

Az idő fölött című darabot, Kiss B. Zsolt színművét adta elő a Deák Téri Evangélikus Gimnázium TükörSzín-pad színjátszó köre. A művet, melyben mai fiatalok találkoznak történelmünk, irodalmunk nagyjaival, először a diákság láthatta, majd díszelőadáson a szülőknek és az iskola leköszönő igazgatótanácsának is bemutatták. Az előadás után Korompayné Sebestyén Nóra tanárnővel, a darab rendezőjével beszélgettem.

– Régóta működik a gimnáziumban a színjátszó kör?

– Sokakban kialakult az igény, mire 2006 őszén elkezdtünk együtt dolgozni.

– Mikor volt az első bemutató?

– Az utolsó adventi áhítat keretében mutatkoztunk be egy néhány szereplős, nyolc-tíz perces jelenettel.

– A most látott darabra hogyan találtak rá?

– A szerző kedves kollégám volt a József Attila Gimnáziumban, német–latin–történelem szakos. Idős korára már a harmadik kötete jelenik meg. Elsősorban lírikus, ez a kis dráma egyik első „gyermeke”. Lelkialkatára jellemző, hogy amikor a bemutatón felhívtuk a színpadra, és úgy megbotlott, hogy a körülötte állók nyúltak utána, azt mondta: „Egész életemben így volt. Amikor le akartam esni, mindig elkapott valaki…”

– Mennyire elemzik a szöveget a készülés során?

– Először mindenki elolvassa, és nagyon sokat beszélünk is róla. Az idők találkozása ebben a műben kicsit megzavarta őket. Nemcsak azért Az idő fölött a darab címe, mert olyanok vannak egyszerre a színpadon – Kossuth, Radnóti, IV. Béla –, akik más korban éltek, hanem mert az idő fölötti értékekről szólnak a párbeszédek. „Szellem és lélek vagyunk tér és idő fölött” – mondja Széchenyi a darab elején.

– A mű, már bocsánat, kicsit didaktikus, erőteljesen sugalmazó…

– Mondjuk úgy, hogy az egész egy nagy példázat. Minél kisebb egy gyerek, annál konkrétabban kell fogalmazni; később tud a „dolgok mögé nézni”.

– Csak nem gyerekeknek íródott?

– De igen, egy március 15-i ünnepségre készült a darab a kilencvenes évek elején. Olyan tanár írta, aki történész és hívő ember is. Lírája lényegesen metaforikusabb.

– A nemzet problémáján túl más, öröknek tűnő kérdéseket is feszeget, például a férfi-nő viszonyt, az árulás-besúgás témáját.

– A diákok megértették, hogy a férfi és nő kapcsolata sem lehet meg örök értékek, alapok nélkül. Jólesett, hogy sokkal közelebb éreztem értékrendjüket a darab világához, mint napjaink kiüresedett kapcsolataihoz. Éppen így tudták jól eljátszani, hogy látják a mai kapcsolatok hamis voltát. A spicli szimbolikus alakjától egyértelműen elhatárolódtak. Még Görgey ellen is történelmi érveik voltak, hát még az „örök spicli” ellen! Viszont a szereplőt még véletlenül sem, viccből sem keverték össze az eljátszott figurával.

– Ez tényleg sokat elárul róluk. Hogy készül a szereposztás?

– Előre borítékolom a javaslatomat, majd a diákok elolvassák a művet. Aztán „ajánlatot tesznek”, ki mit játszana el szívesen. Az ajánlatuk nagy százalékban egyezik az én verziómmal.

– Mit láthatunk a következő előadáson?

– Moličre Kényeskedők című komédiáját próbáljuk. A tanévzárás előtt kevésbé leterhelő, sokszereplős művet kerestem, ami azonban felszabadult bolondozásra ad lehetőséget. Nagy örömömre új színészpalánták is jelentkeztek.

– A fakultációba, az edzésbe fektetett munka mérhető eredménnyel jár. Mit nyernek a gyerekek a színházasdival?

– Önbizalmat ad nekik. Sokadszor látom, hogy a színjátszásban kinyílik számukra egy ismeretlen világ, s közben ők maguk is kinyílnak. A kollégák is új oldalukról ismerik meg ezeket a gyerekeket. Meghatott, hogy mennyi szívvel játszanak. Ezeken túl pedig a nyolc évfolyamos iskola melletti érvnek is érzem ezt a közös játékot, hiszen annyi szeretettel ugratják és tanítják a nagyok a kicsiket, pátyolgatva nyesegetik őket, kicsit próbálgatják a tanár-, a szülőszerepet. A kisebbek pedig beavatott, de tisztelettel elegy szemtelenséggel nőnek föl hozzájuk.

– Vállalnak-e vendégszereplést?

– Úgy gondolom, persze, ám az érintettek nélkül nem akarok erről nyilatkozni.

– Sok sikert és örömöt kívánok a további munkához, nemcsak a színjátszó körnek, hanem nekünk, nézőknek is.

Z. Zs.

Regionális hozzárendelés: Deák Téri Evangélikus Gimnázium