Keresztutak
Ne félj tehát, kicsiny csapat!
KÉMELM–Maek-tanácskozás
Őrisziget, az Ausztriai Evangélikus Egyház egyik legkisebb, ám magyar anyanyelvű gyülekezete fedelet és terített asztalt nyújtott a két szervezet baráti együttléte számára. A Maek-küldöttek között ott volt egyházunk mindhárom püspöke – Ittzés János, Gáncs Péter és Fabiny Tamás –, valamint egy lelkész házaspár Erdélyből, hárman Szlovákiából és néhányan a Maek magyarországi küldöttei közül; valamennyien fiatalok.
Reggel istentiszteletre hívogatott az őriszigeti templom harangja. A helyi gyülekezet énekkara a KÉMELM fél évszázados szolgálatát foglalta össze: „Az Úr csodásan működik…” Az egybegyűlteket Mesmer Ottó helyi lelkész, dr. Plank József, a gyülekezet felügyelője, majd Manfred Koch burgenlandi szuperintendens köszöntötte. Az osztrák egyházvető hangsúlyozta: „A többnyelvű evangélikus egyház egész Európának példát adhat abban, hogyan lehet és kell a meglévő határok ellenére kapcsolatokat teremteni és azokat fenntartani…”
Köncze G. Árpád nagybányai esperes-lelkész oltári szolgálata után Gémes István hirdette Isten igéjét Ef 5,15–19 alapján. „Megismertük az Isten akaratát. Időt, sokszor vissza nem térő alkalmat kaptunk arra, hogy hirdessük is” – mondotta a stuttgarti lelkész, majd hozzátette: „Legyünk hát készen mulasztásaink miatt a bűnbánatra, az elvégzett munkával kapcsolatban pedig őszinte hálaadásra!” S mielőtt az „Erős vár a mi Istenünk” eléneklésével befejeződött volna az istentisztelet, az énekkar – mintegy válaszként az igehirdetésre – így bocsátotta el az egybegyűlteket: „Isten szent áldása legyen veled minden utadon!”
Nagy érdeklődés kísérte a Gémes Pál moderálásával zajlott délelőtti kerekasztal-beszélgetést. A résztvevők – Gémes István, Glatz József, Pósfay György, Pátkai Róbert – az ötven évvel ezelőtti indulást elevenítették fel. Mint elmondták, valamennyiük számára meghatározó volt Ordass püspök tanácsa: épüljetek be a helyi egyház életébe, s gondozzátok idegenbe szakadt híveinket!
A KÉMELM hivatását az akkor már külföldön élő „öregek” – Vajta Vilmos, Terray László, Kóts Lajos, Leskó Béla – és az ’56-os forradalom után külföldre került evangélikus lelkészek közösen határozták meg. Lényege így foglalható össze: az evangélium hirdetése a rájuk bízottak körében és az egymás közötti fraternitás.
A őriszigeti ülés résztvevői elfogadtak egy jubileumi nyilatkozatot, valamint kitűzték a KÉMELM soron következő konferenciájának dátumát is – 2008. május 21-re Piliscsabára.
A péntek délután a Maeké volt. Az alelnök, Gáncs Péter püspök vezetésével a jelenlévők aktuális témákat vettek sorra. Ittzés János elnök-püspök szlovákiai kollégájának, Milo� Klátiknak a győri látogatásáról, Fabiny Tamás püspök pedig a Honti Egyházmegye (Szlovákia) papjaival történt budapesti találkozásáról számolt be. Mindketten elmondták: mintha más szél kezdene fújni egyházaink kapcsolatában. (További példaként Gáncs Péter a Bachát Dániel bányakerületi püspök sírjánál elhangzott szlovák–magyar közös egyházi nyilatkozatot említette.) Mindezek azt a reménységet erősítik, hogy a két egyházat a közös Európánál jobban összeköti a közös Úr, akit két nyelven, de egy hittel dicsérünk.
Az együttes konferencián szó esett az Útitárs jövőjéről, a testvér-gyülekezeti kapcsolatok erősítésének szükségességéről, a határokon kívül élőknek a Pakson június 22–23-án tartandó országos evangélikus találkozóra való meghívásáról, valamint a KÉMELM és a Maek közötti kapcsolat bővítéséről.
Id. Zászkaliczky Pál