Keresztutak

Évente félmillió új fertőzött…

A Lepramisszió hagyományos májusi közgyűlését idén Geoff és Karen Warne látogatása tette ünnepélyessé Magyarországon. A Nemzetközi Keresztény Lepramisszió (TLM) fél éve megválasztott főigazgatója – Geoff Warne – új-zélandi pénzügyi szakember, aki fiatalkora óta áll a lepramisszió szolgálatában. Korábban az új-zélandi Lepramisszió elnöke volt, most sorra látogatja azt a húsz országot, amelyben nemzeti bizottság működik. Az 1970-es évek elején dr. Dobos Károly református lelkész által megszervezett segítő munka mára már alapszabály szerint működő, ökumenikus alapokon álló országos mozgalommá vált Magyarországon is. A múlt szombati közgyűlésre eljöttek Budapestre a jelentős munkát végző Kárpátaljai Református Egyház leprásokat segítő missziójának munkatársai, Hánykovics Lénárd és Sponák Róbert lelkészek is. A jelenlévők közül a főigazgatón kívül ők voltak azok, akik személyesen is találkoznak leprás betegekkel.

Az Evangélikus Missziói Központ részéről Szeverényi János országos missziói lelkész, a református egyház missziói irodája nevében pedig Virág Enikő szociális referens köszöntötte az egybegyűlteket. Riskó Jánosnénak, a Lepramisszió elnökének üdvözlő szavai után a jelenlevők számbavétele következett, melyből világosan kitűnt az ökumenikus összetétel: római katolikus, baptista, evangélikus és református gyülekezetek egyaránt képviseltették magukat leprafelelőseik révén.

Geoff Warne igehirdetésében a Jairus leányáról és a vérfolyásos asszonyról szóló történetet vette alapul ahhoz, hogy megvilágítsa: Jézus gyógyítási módszere a Lepramisszió gyakorlata is, hiszen – hasonlóan az evangéliumbeli asszonyhoz – a leprás sem csak testileg beteg, hanem szegény és kirekesztett is. Jézus megérzi a hit érintését, az őt hátulról, titokban érintőt maga elé állítja, időt szán a beteg meghallgatására. Így kell a leprás beteggel is törődni, de erre van szükségünk nekünk is, hiszen valamennyien Jézus gyógyítására szorulunk – mutatott rá az igehirdető.

Előadásában a főigazgató először ismertette a nemzetközi statisztikai adatokat. Ezekből kiderült: a Nemzetközi Keresztény Lepramisszió húsz országban dolgozik, és húsz országban végez adománygyűjtő tevékenységet. Évente mintegy tizenötmillió euróval gazdálkodik. A sok önkéntes mellett kétezer fizetett munkatársa van. A londoni központú TLM a bevételek 50%-át Indiába, 25%-át Afrikába – főleg Nigériába –, 25%-át Délkelet-Ázsiába küldi. Húsz referencia-kórházat tartanak fenn, melyekben orvosok, ápolók szakirányú továbbképzése is folyik. Világszerte ötven kórházban van lepragyógyító osztály, illetőleg ambulancia. A kérdésre, hogy ez kevés-e vagy sok, önmagáért beszélő válasz, hogy Földünkön évente átlagosan ötszázezer új fertőzöttet fedeznek fel…

A Nemzetközi Keresztény Lepramiszszió tevékenysége háromirányú: az integrált közösségi munka, a fogyatékkal élők és az egészségesek közös életének megszervezése, a közegészségügy, népegészségügy fejlesztése (a hatóságokkal való együttműködés, a felvilágosítás, a rendszeres szűrővizsgálatok megszervezése) és a lelki munka: a kirekesztettek lelkigondozása, a gyógyító Jézusban való hit ébresztése, erősítése. A főigazgató számos szép példával mutatta be munkájuk eredményét, az új élet lehetőségeit, a reménytelenségből való kilábalást. „A cél – a lepra nélküli világ – ma már látható” – fejezte be beszámolóját Geoff Warne.

A közgyűlés további részében az elnöki és egyéb beszámolókból a megjelentek megismerhették a magyarországi munka eredményeit, hallhattak az új kezdeményezésként vidéki nagyvárosokban rendezett jótékonysági programok sikeréről és a további hasonlókra vonatkozó tervekről, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖSZ) való együttműködésről. Igazán megrendítő újdonságot a kárpátaljaiak beszámolója jelentett, hiszen ott élő testvéreink szerény életszínvonaluk ellenére is sokat áldoznak az Ukrajnában több helyen működő leprakórházak és -telepek megsegítéséért.

A Kárpátaljai Református Egyház leprásokat segítő missziója két állandó és tíz időszakos munkatárs részvételével közvetlen kapcsolatot tart fenn az orvosokkal és sok beteggel is. Anyagi támogatást nyújtanak az alapszükségletek kielégítéséhez, és Isten örömüzenetét képviselik, illetve hirdetik orvosoknak és betegeknek egyaránt. Gyakran több ezer kilométert is utazniuk kell, hogy elvigyék adományaikat és a jó hírt betegeiknek. Tíz év alatt húsz tonna segélyt juttattak már el a tizenkilenc ukrajnai lepratelepre. Szolgálati stratégiájukról a budapesti közgyűlés résztvevői is olvashattak a Fény a sötétben című – fényképekkel illusztrált – kis kiadványban. Az ünnepi könyvhétre egyébként egy dr. Dobos Károly életéről szóló könyv megjelentetése is várható: Miklya Luzsányi Mónika Az igazak útján című kötete a Harmat kiadó sátrában lesz kapható.

Bencze Imréné