Egyházunk egy-két hete

Szeged történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a nagy árvíz 1879. március 12-én éjjel sújtotta a várost, és néhány óra leforgása alatt szinte teljesen megsemmisítette. A tragédia híre megmozgatta a világot, a város újjáépítéséhez összesen harminckét ország nyújtott segítséget. A szegedi evangélikus gyülekezet is ekkor kezdte el építeni új templomát, amely három év alatt készült el, s 1882-ben Exaudi vasárnapján szentelték fel.

A templomszentelés százhuszonötödik évfordulója alkalmából ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottak Szegeden május 20-án, melyen Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette az igét (képünkön). Az ünnepi istentisztelet oltári szolgálatát Makoviczky Gyula másodlelkész és Szabó András beosztott lelkész végezte.

A püspök rámutatott, hogy a szegediek hálaadásának igazi oka nem az, hogy évfordulóhoz érkeztek, és a templom szépen ki lett festve, hanem az, hogy a gyülekezetben – országos viszonylatban is példátlan módon – az elmúlt hét évben kétszázzal nőtt az egyházfenntartók száma, s 2006-ban harminc keresztelésre csak tizenkilenc temetés jutott. A szegediek jubileumi ünnepsége a Luther-házban megtartott fogadással és szeretetvendégséggel ért véget.

Petri Gábor

Regionális hozzárendelés: Szegedi Evangélikus Egyházközség