Keresztutak

XVI. Benedek pápa megerősítette a nem katolikus egyházakkal való úrvacsorai közösséget tiltó szigorú szabályokat. Ugyanakkor engedélyt adott a papoknak, hogy újra használják a latint elsődleges nyelvként az egyházi szolgálat alkalmain, a misén.

„Az eucharisztikus közösség ünneplése lehetőség, hogy közelebb kerüljünk Isten szeretetéhez, és hogy benne is maradjunk” – mondta Benedek pápa Sacramentum caritatis (A szeretet szentsége) című apostoli buzdításában.

A március 13-án kiadott 131 oldalas dokumentum a 2005-ben az eucharisztiáról tartott püspöki szinódus pápai reflexiójának összefoglalása. Benne a pápa újra megfogalmazza a katolikusok újraházasodásával kapcsolatos ellenvéleményét, illetve felszólítja a papokat, hogy tartózkodjanak az úrvacsora szentségének osztásától olyan temetéseken és esküvőkön, ahol nem katolikusok is jelen vannak.

„Az Eucharisztia – írja XVI. Benedek – teljes közösséget jelent az Egyházzal. Ez az oka annak, hogy megkérjük – szomorúan, jóllehet nem remény nélkül – a nem katolikus keresztényeket, értsék meg és tartsák tiszteletben meggyőződésünket, amely a Bibliában és a hagyományokban gyökerezik. Úgy tartjuk, az eucharisztikus és az egyházi közösség annyira összetartozik, hogy általában lehetetlenné teszi nem katolikusok számára, hogy részesüljenek az előzőben, anélkül hogy az utóbbit élveznék.”

„Csak kivételes helyzetekben, örök üdvösségük érdekében részesülhetnek a nem katolikusok az Eucharisztiában, a megbékélés szentségében és a betegek szentségében” – mondta a nyolcvanéves egyházvezető. Idézve a Sacramentum caritatisból, megerősítette továbbá: „Az egyházi gyakorlat szerint, amely a Szentíráson alapul, az elváltak és újraházasodottak nem részesülhetnek a szentségekben, mivel helyzetük és életvitelük objektíve ellentmond Krisztus és az Egyház szeretetközösségének, amelyet az Eucharisztia kifejez és megjelenít.”

A pápa továbbá megerősítette: „A cölibátusban élő papok életének szépsége és fontossága, mint jel, teljes és kizárólagos odaadást fejez ki Krisztus és az Egyház iránt. Megerősítem, hogy a latin hagyományokban kötelező marad ez a gyakorlat.” Majd hozzátette: „Kérem, hogy a jövő nemzedék papjait úgy képezzék, hogy értsék és gyakorolják a szentmisét latinul, használva a latin szövegeket és a gregorián énekeket.”

A II. vatikáni zsinaton, 1965-ben jóváhagyott egyházi rendelkezések kimondják, hogy a latin nyelvű misét használni kívánó gyülekezeteknek engedélyt kell kérniük Rómától vagy a helyi püspöktől. A zsinat és a tradicionális latin szertartás elhagyása szakadáshoz vezetett az egyházban. Ennek vezetője Marcel Lefebvre francia érsek volt, akit II. János Pál pápa később kiközösített, mert négy püspököt a kánonjog megsértésével szentelt fel.

Forrás: ENI