Kultúrkörök

A Luther Márton Szakkollégiumban nem először fordult meg prominens közéleti személyiség. Az idei tanév zárásaként, május 14-én este Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert fogadták az egyetemi, illetve főiskolás hallgatók egy előadás erejéig, mely a Jogalkotás a mai Magyarországon címet kapta.

Tekintettel a jelenlevők nem joghallgató – tehát laikus – többségére, az időközben lemondott miniszter (aki egyébként a pécsi jogi fakultás docense) általános bevezetőt tartott társadalmi viszonyaink alapvető rendezőiről, a normákról. Felvázolta osztályaikat (erkölcs, vallás, jog), továbbá a történeti folyamatot, melynek során a jogi norma (például szokásjog, jogszabály) kiemelkedett a közösségi előírások sorából, s meghatározóvá vált. Emberi viszonyaink bonyolódásával egy, a „puha normáknál” (mint például illem, etikett) biztosabb, egységes fogódzó iránti igény jelentkezett. E támpontot az egyén mint a közösség tagja az állam által előtételezett jogszabályban találta meg, amely mögött – előírásai megszegése esetén – a közhatalom kikényszerítő ereje áll. Mára a jogszabályok teljesen áthatják mindennapjainkat.

Az előadás következő szakasza a jogalkotás menetéről, hatályos szabályozásáról szólt. Belátható, hogy a mindenkori kormány a jogalkotás motorja – a törvények körülbelül 95%-át kezdeményezi, nem beszélve a temérdek rendeletről, melyet a központi kormányzaton kívül a helyi önkormányzatok is alkotnak. Mindezen szabályözön óhatatlanul a jogiság dominanciáját, az életviszonyok eljogiasodását idézi elő; ezzel együtt a gyakori módosítások kikezdik a jogszabályok megismerhetőségét, a jogbiztonságot. Az egyén elvész a szabálydzsungelben. Mivel a jog nem tudása senkit nem mentesít a felelősség alól, a probléma megoldásra vár.

Egyrészt szükséges, hogy az állampolgár maga is tájékozódjék a hatályos jog felől; ez könnyen megoldható az interneten keresztül. Másrészt egy úgynevezett deregulációs törvény – az elavult szabályok törlésével – elősegítené a jogrendszer áttekinthetőségét. Szükség volna továbbá új jogalkotási törvényre. További gondot okoz, hogy a „kétharmados törvények” – mint a jogalkotási törvény is – csak elvétve kapják meg a kívánt parlamenti többséget, ezért az egyébként indokolt változtatások is esetenként éveket, évtizedeket csúsznak; ezzel a szakmai munkát is bénítják.

Felvetődhet a kérdés: miért nem írnak olyan törvényszöveget, melyet a laikus is megért? Mert nem lenne elég precíz, sőt pontatlan lenne! Csakis a jogi forma, annak zártsága ad garanciát az értelmezés lehetőségeinek behatárolására. Ezért van szükség a jog mesterséges nyelvére s azokra, akik azt a társadalmi munkamegosztásban művelik: a jogászokra.

Az előadás két óráját végig feszült figyelem kísérte, udvariasan kritikus hallgatói kérdésekből ezúttal sem volt hiány. Az ehhez hasonló alkalmak lehetőséget nyújtanak a látókörbővítésre, segítik a kollégium szakmai munkáját. A sort hasonlóan nívós előadók folytatják majd az őszi szemeszterben.

Tarr Ádám

Regionális hozzárendelés: Luther Márton Evangélikus Kollégium