Kultúrkörök

Istentisztelet-közvetítés a Duna Televízióban

A 18. század közepén Nyíregyháza még jelentéktelen falu volt. A gróf Károlyi családnak köszönhetően 1753-ban háromszáz, evangélikus felekezethez tartozó család érkezett öt Békés megyei településről. A szabad vallásgyakorlat ígéretét kapó lutheránusok lelkészt és tanítót is hoztak magukkal. Példás felekezeti elkötelezettségük jele, hogy még ebben az évben egyszerű csűrtemplomot építettek, hogy istentiszteleteiket meg tudják tartani. Harminchárom év múlva, 1786-ban Magyarország egyik legnagyobb evangélikus templomának szentelésére gyűlhettek össze.

A gyülekezet és az oktatási intézmények története szorosan összekapcsolódik. A 18. század végére három városi iskolát és tíz tanyasi tanítói állást tartott fenn a gyülekezet. A 19. században tíz új tanyasi iskolát, leánygimnáziumot, városi főgimnáziumot, tanítóképzőt és professzori iskolát is alapítottak.

Az evangélikus egyház kiterjedt, magas színvonalú iskolarendszere 1948-ig, az államosításig működött. A szocialista eszmék, a keresztényellenes ideológia és az államhatalom mindezt egyik pillanatról a másikra lerombolták. Az iskolákat elvették, a hitoktatást beszüntették, a több száz éves hagyomány, a gyülekezeti hitélet és az iskolában folyó nevelés a szocializmus martaléka lett.

A rendszerváltozás évei újra fordulatot hoztak az intézmények életében. Az evangélikus egyház 1991-ben viszszakapta gimnáziumát, majd öt évvel később általános iskoláját. Jelenleg több mint ezer diák tanul a két intézményben. 2001-ben korszerű, mintegy százharminc főt befogadó evangélikus kollégium szentelésére került sor. A tanévzáró istentisztelet egyben a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett, egy éven át tartó ünnepségsorozat záróalkalma is, amelyen a két iskola tanulói és tanárai mellett a gyülekezet tagjai is részt vesznek.

A tizenkétezer fős gyülekezetben még elevenen él két meghatározó 20. századi lelkész, Balczó András és Joób Olivér szolgálatának, valamint két, Nyíregyházán székelő püspöknek, Túróczy Zoltánnak és Geduly Henriknek az emléke.

A városban három önálló egyházközség működik, a legnagyobb a nagytemplomi gyülekezet. Ennek területén működik a negyven testi és értelmi fogyatékos gyermeknek otthont adó Élim Evangélikus Szeretetotthon, a nincstelenek gondját felvállaló Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat, valamint a kilencvenfős Emmaus Szeretetotthon, amelyhez kapcsolódóan tavaly új templom épült. Jövőre pedig új evangélikus óvoda nyitja meg kapuit.

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség