Élő víz

Krisztus mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Szentháromság ünnepe után a 2. héten az Útmutató reggeli s heti igéiből az Úr hívását halljuk, és az örökkévalóság nagy vacsorájának előképeit szemlélhetjük. Meg ne vessük azt, aki szól! „Isten beszéde élő és ható: élesebb minden kétélű kardnál, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” (Zsid 4,12; LK) Jézus önmagához hív, és a megnyugvás a teljes ember számára jelent üdvösséget. Atyja hívását erősíti meg: „Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok!” (Ézs 55,3) A nagy vacsorára történő „háromfordulós” meghívás egyben az emberi kifogásokról szóló példázat is. „Jöjjetek, mert már minden készen van.” Isten az ő Fiában minden ember számára felkínálja az üdvösséget, mert úgy szerette a világot… De ezt a megismételt meghívást is vissza lehet utasítani! Örök életünk Isten hívásának elfogadásával, tehát Jézus befogadásával már elkezdődött, ezért tapasztalatból mondhatjuk: „Boldog az, aki Isten országának vendége” ingyen, kegyelemből, hit által (Lk 14,17.15)! Egyedül a Krisztus érdeméért van a zsidókból és a pogányokból lett keresztényeknek egyaránt szabad utuk „egy Lélekben az Atyához”. A Szentháromság népévé lettünk Urunk halála által. Templomának alapja és záróköve is a feltámadott, élő Jézus, „akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által” (Ef 2,18.22). A nagy vacsora egyik előképe, amikor a bölcsesség hív házszentelőjére: „Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!” (Péld 9,5) Isten barátja, Reuél pedig Mózest hívatja házába leányaival: „Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, és egyék velünk!” (2Móz 2,20) Anna nem evett semmit Silóban az áldozati lakomából, hanem Istenhez könyörgött: „Seregek Ura! Ha (…) fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az Úrnak adom…” (1Sám 1,11) Jézus Urunk megvendégelte hallgatóit: „…vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta… (…) Mindnyájan ettek, és jóllaktak…” (Mt 15,36.37) És meghívta az istenfélő, őt királynak elismerő gonosztevőt az örökké tartó menyegzőre: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,43) „A lator közülünk való, s mi egészen hasonlatosak vagyunk hozzá. Kiáltsunk hát mi is a Krisztushoz. Akkor majd nekünk is azt mondja: legyen néked a te hited szerint.” (Luther) Ki-ki számára akkor van a kegyelem ideje és az üdvösség napja, amikor Jézussal találkozik – nem másnap! „Mert megváltotta az Úr Jákóbot, megszabadította az erősebb kezéből.” Ahogy a bűn hetvenéves fogságából hazavitte Izrael maradékát az Úr, a nekünk küldött Megváltó és Szabadító által összegyűjti és pásztorolja a kihívottak gyülekezetét: „…örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után. (…) …népem pedig jóllakik javaimmal…” (Jer 31,11.13.14) Ma még „Jézus hív: »Jertek énutánam! Hűségesen kövessetek!«” (EÉ 438,1) Kövessük őt!

Garai András