Egyházunk egy-két hete

A Trianon utáni megtépázott országban a néhány évvel korábban önállósult gyulai evangélikus gyülekezet minden gazdasági kilátástalanság ellenére templomépítésbe kezdett, és a hívek erőfeszítéseit siker koronázta: Raffay Sándor püspök 1927-ben felszentelte istentiszteleti helyüket. A Gyulai Evangélikus Egyházközségben hálaadó istentiszteletet tartottak június 17-én a Gerlóczy Gedeon által tervezett, kívül-belül felújított templom felszentelésének nyolcvanadik és a gyülekezet megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Az ünnepi istentisztelet igehirdetési és újraszentelési szolgálatát Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke végezte.

A gyulaiak ünnepe már június 16-án kezdetét vette: a templom oldalhajójában rendezték meg – az ökumenikus kapcsolatok jegyében – Köteles Jenőné ikonfestmény-kiállítását, amelyet Gáncs Péter püspök nyitott meg. Dr. Németh Csaba, a Gyulai Evangélikus Egyházközség felügyelője elmondta, hogy e kiállítás megnyitásával szakítani szeretnének az eddigi protestáns hagyományokkal, és naponta több órára is szeretnék kitárni a templom kapuját, hogy minél többen betérhessenek az ikonfestmények megtekintésére és egy rövid elcsendesedésre.

A vasárnapi hálaadó istentisztelet elején a gyülekezet lelkésze átnyújtotta a megújult épület kulcsát az egyházkerület püspökének, aki a zsoltár szavai után jelképesen megnyitotta az újraszentelésre váró templomot a bevonuló gyulai hívek előtt. Az istentisztelet liturgiai szolgálatát Kondor Péter, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese és Jakab Béla helyi lelkész végezte.

„Fel a kezekkel!” – így kezdte Ézs 40,27–31 alapján tartott igehirdetését Gáncs Péter. Az oltárképre irányította hallgatósága figyelmét, amelyen az emberek a legkülönfélébb kézmozdulatokkal fordulnak a tengert éppen lecsendesítő Jézus felé. A kapkodó, görcsösen markoló vagy kétségbeesetten kérő mozdulatok kifejezik azokat a különböző reakciókat, amelyek a válságos élethelyzetekben jellemzőek ránk. A tenger lecsendesítése – azaz a krízisek megoldása – nem a mi kezünkben van, ezért számunkra az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e minden helyzetben kinyújtani a kezünket Isten felé és kitárni a szívünket előtte – hangsúlyozta a püspök. Ha az épületek megújulásán túl az életünk épületének, az „élő köveknek” a megújulása is rendszeresen megtörténik, akkor a modern „megújuló energiaforrások” analógiájára egy – „funkciójában” is megújuló, egyházművészeti kiállításnak is helyet adó – templom is válhat az Isten kiapadhatatlan erejéből táplálkozó lelki erőforrássá.

Az ünnepi közgyűlést dr. Németh Csaba felügyelő nyitotta meg, majd röviden ismertette a gyülekezet történetét. Az alig több mint egy év alatt megvalósult, húszmilliós beruházásról Ábelovszky László vállalkozó számolt be az ünneplő közösségnek. Az egyházkerület nevében Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, a Kelet-Békési Egyházmegye nevében pedig dr. Rück András egyházmegyei felügyelő köszöntötte a gyülekezetet. A testvéregyházak közül a gyulai katolikus, a református és a baptista gyülekezet lelkipásztora mondott rövid köszöntő szavakat. A gyülekezet egyik leghosszabb ideig szolgáló lelkészeként Kendeh György emlékezett vissza gyulai szolgálatának éveire. A köszöntések sorát dr. Perjési Klára polgármester szavai zárták.

Petri Gábor

Regionális hozzárendelés: Gyulai Evangélikus Egyházközség